Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
H
HORVÁTH HUBER sőbb gróf Keglevich Gábor, majd pedig gróf Erdődy Kajetán családjánál nevelő. 1844-ben Bécsbe kerül, ahol a Theresianumban tanára lesz a magyar nyelv és irodalomszaknak. 1847- ben hatvani plébános és praepost. 1848-ban Csanádi püspök, bár ezen méltóságában az egyház nem erősíti meg. Egyben főrend. 1849. máj. 12-től Világosig Vallás- és Közoktatás- ügyi Miniszter. Amikor az országgyűlés menekülésre kényszerül, követi azt Debrecenbe, Szegedre és Aradra. Világos után emigrál és in efíigie halálra ítélik és in contumatiam fel is akasztják. Csak 1866 után tér haza. Váskai apát, majd tribuniczi püspök lesz. 1869-től folyamatosan Szeged város országgyűlési képviselője. A városi tanács, a tanácsterem részére megfesteti arcképét. Utcát is neveznek el róla. Mellszobra a szegedi Dóm tér történelmi em- lékcsatnokát díszíti. A Magyar Tudományos Akadémiának levelező, rendes, majd tiszteletbeli tagja, tb. elnöke és igazgatósági tagja. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és tagja a Szabadelvű Körnek. Történetíró. 1864-ben Svájcban megnősül — egyházi rendjét és méltóságait megtartva — ekkor talán Hatvani Mihály nevet használva, és feleségül veszi Voignoux Mária Michellet, kitől Mária Michelle Ernestina, Nestor, Sándor, Albert és Jenő gyermekei származtak. 3, 138, 139, 145, 1462, 1474. Horváth Mihályné 1. Voignoux Mária Michelle. 147. Horváth Sándor (Csepreg, 1844. máj. 2.— Budapest, 1909. jól. 24.) szerzetes-tanár. Iskoláit talán szülőhelyén végezte, gimnáziumot Kőszegen, Sopronban és Győrben. Majd felvételét kérve a kegyes-tanítórendbe tanulmányait a győri Papnevelő Intézetben folytatta. 1867. szept. 8-án, mint II. éves teológust, veszik fel a piarista rendbe. Próbaévét Vácon és Kecskeméten tölti. 1870. aug. 29-én Vácon szentelik pappá. Ettől kezdve tanárként működik Kecskeméten, Nyitrán, Szegeden. Bekapcsolódik a közéletbe. 1874-ben nyer középiskolai tanári oklevelet. 1879—1880. években Kolozsváron, 1880—1886-ban Veszprémben, 1886—1896. években Nyitrán tanít, utóbbi helyen gimnáziumi igazgató és társház- főnök. A Hittudományi Intézet igazgató-tanára. 1897-ben részére a kir. Főigazgatói címet adományozzák. Kormánytanácsos. 146. Hubay Jenő (Budapest, 1858. szept. 15.—Budapest, 1937. márc. 12.) szalatnyai. Hegedűművész. 1890-ig: Huber. Huber Károly néptanító karnagy és neje Szevera Lujza fia. Iskoláit Budapesten végzi, hegedülést eredetileg atyjától tanult, majd továbbképzését Berlinben folytatja. Már 1867. évben zenekarral szerepel. 1876-ban Szegeden lép közönség elé az Országos Dal- és Zene ünnepségén. 1878-ban európai körútra indul. 1878-ban Párisban, 1880-ban Londonban szerepel és 1881 a király kinevezi a brüsszeli konzervatórium tanárává. 1885-iöl Budapesten a Zeneakadámia tanára. Hegedűtanára a Nemzeti Zenedének. Zeneíró és zeneszerző. 1907-ben családja tagjaival egyetemben nemesi rangra emelik és engedélyezik előnév használatát. 1911-ben a kolozsvári m. kir. Ferenc József Tudományegyetem díszdoktorává avatja. 1912-ben lesz m. kir. udvari tanácsos. A Zene- művészeti Főiskolának igazgatója volt. Számos kitüntetés tulajdonosa. 1894. júl. 6-án köt házasságot Cebrian Róza grófnővel, kitől (Hubay-Cebrian-) Andor és Tibor fiai születtek. 124. Hubay László hubói nemes. Iskoláit szülőhelyén vagy ahhoz közel végezte. László ref. lelkész és neje szikszói Boldizsár Karolina fia. A budapesti tudományegyetemen jogot hallgatott és 1904 körül avatták doktorrá. Bírósági pályára lépve 1902-ben kinevezik a pécsi kir. törvényszékhez joggyakornokká. 1905-ben bírósági aljegyző, és a szegedi kir. törvényszékre kerül. 1908-ban megkapja a polgári jubileumi keresztet és berendelik a szegedi kir. ítélőtáblára tanácsjegyzőnek s egyben előlép bírósági jegyzővé. 1911-ben alügyész Nagykikin- dán és 1912-ben Szegeden. 1914-ben kir. ügyész. 1915-ben beosztják a szegedi kir. főügyészségre. Itt éri a 1918-as forradalom, melynek során az igazságügyi népbiztosság 1919. ápr. 17-én szegedi főállamügyésszé nevezi ki. Az állást el is foglalja és e minőségben máj. elejéig működik. A városparancsnok hatálytalanítja e kinevezést és visszaállítja az eredeti állapotot. Az ellenforradalom idején azonban ennek ellenére fegyelmi eljárást kezdeményeznek ellen, de azt utóbb megszüntetik. 1927-ben a szegedi kir. ítélőtáblái bíró. 1931- ben felruházzák a III. fizetési csoport jellegével. 1936-ban pedig kinevezik kir. kúriáai bíróvá. Ez évben a szegedi Ferenc József tudományegyetem állam- és jogtudományi karán a jogtudományi államvizsga bizottság tagja. A Hatásköri Bíróságnak a kir. Kúria által delegált tagja, és tagja a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. Nős, neje Boldizsár Karolina kitől Katalin leánya született. 277. Huber Andor 1. Hubert András. 90. Huber József 1. Hubert József. 90. Huber Károly (Varjas, 1828. júl. 2.—Budapest, 1885. dec. 20.) Mátyás varjasi néptanító fia. Hegedűművész, karmester. Iskoláit Aradon végezte, zenét az ottani konzervatóriumban tanult (1838). Továbbképzésre Bécsbe megy. 1844-ben elárvul. Visszatérve Pesten a Nemzeti Színház zenekarában helyezkedik el hegedűsként. Itt lép elő később karmesternek, majd hangversenymesternek. Közben visszamegy Bécsbe és az Operaház hangversenymestere lesz (1841). 1852—1885-ig a Pestbudai Nemzeti Zenede hegedűtanáraként működik. 1871-től a pesti Nemzeti Dalkör vezetője. 1881-ben karnagya 118
