Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
H
HORVÁTH HORVÁTH lyét, követi a diétát. Világos után egy ideig bujdosik, majd családja kérésének engedve önként jelentkezik a hadbíróság előtt, fogságot szenved, de az eljárást 1850- ben kegyelemből megszüntetik. Szombathelyre internálják és itt folytatja félbeszakított ügyvédi gyakorlatát s bár leteszi az előírt vizsgát osztrák jogból, átmenetileg mégis megfosztják a gyakorlat folytatásának jogátóli 1855—1861. években a megyebeli Batthyány herceg, család uradalmi jogtanácsosa. 1861-ben ismét ország- gyűlési képviselővé választják és Pestre költözik. A Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes és végül tiszteletbeli tagja. 1865-ben ismét országgyűlési képviselő. Tagja az Országbírói Értekezletnek, ahol feltűnik. 1867—1871. években igazságügyminiszter. Számos fontos törvényjavaslat szerkesztője. 1871-ben mandátumának megtartásával lemond az igazságügyminiszteri megbízatásáról. 1871—1877. években először a Magyar Földhitelintézet Rt., majd a Municipiális Bank igazgatóságának elnöke. 1877—1879-ben a herceg Esterházy javak zárgondnoka. 1879-ben vonul nyugalomba és minden felajánlott kitüntetést visszautasít. Egy ideig még munkálkodik mint országgyűlési képviselő, de közélettel való elégedetlensége, egészségi állapotának romlása, szemei gyengülése miatt újabb mandátumot már nem vállal, teljesen visszavonul a magánéletbe, emlékiratain dolgozgat. A pesti m. kir. tudományegyetem újjáalakításának százados ünnepén 1880/81-ben díszdoktorává avatja. Szombathelyen kötött házasságot Schenk Klárával, az ottani neves bútorgyáros leányával, kitől Jenő, Gizella, Emília és Irma élő gyermekei származtak. Szombathelyen szobra áll. 148. Horváth Döme (Kecskemét, 1819. okt. 26.—Kecskemét, 1899. febr. 14.) ítélőbíró. József kézműves és neje Végh Erzsébet fia. Középiskoláit Kecskeméten és Budán végezte, filozófiát Szegeden hallgatott a piaristáknál. Majd az egri érseki jogakadémián hallgatott jogot és e stúdiumát a pesti tudományegyetemen fejezte be. Jog- gyakorlati évei letöltése után 1841-ben Pesten tett ügyvédi vizsgát. Visszatérve szülővárosába előbb városi tiszti ügyésszé, majd városi tanácsnokká választották. 1849-ben népfelkelési kormánybiztos. Ennek következtében hadbíróság elé állítják, fogságot szenved, de az eljárást utóbb kegyelemből megszüntetik, illetve felmentik. De rendőri felügyelet alá helyezik Kecskeméten, ahova internálják. Itt gazdálkodik, amikor 1861-ben városa alsó kerületében országgyűlési képviselővé választják. Pest megye előbb másod, majd első főügyészévé választja. 1869. máj. 15-én igazságügyminiszteri tanácsos lesz. Ezen állásáról lemondva 1875. máj. 19-én kinevezik kir. ítélőtáblái tanácselnökké. 1886-ban címzetes curiai bíró és ekkor szembaja miatt ezen állásáról is lemond. Tagja a kecskeméti kaszinónak és e minőségében vesz részt Szegeden 1865. máj. 14-én az itteni kaszinó új helyiségének avató ünnepségein. 1896-ban végleg nyugalomba vonul. 1869, 1872 és 1875-ben országgyűlési képviselővé választották. Neje Balogh Rozália kitől Géza fia (xl847) származott. Szakíró, irodalmár, műfordító. 111. Horváth Endre (Szeged, 1902. ?—?) földbirtokos. Talán azonos azon Andrással, aki 1912—1915. években a szegedi piarista gimnáziumban végezte az I—IV. osztályt. Később földbirtokos, doktor és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Feltehetően a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen hallgatott jogot, ahol doktorrá avatták. Aligha azonos a szegedi 1942-es ügyvédjelölttel, ki talán Nagyszalontán született és Szegeden 1989. május 12-én halt el. 277. Horváth Flóra (Jászberény?, 1825. ?—Szeged, 1909. dec. 18.) kőhalmi nemes. Gábor Pest megyei alispán és Kohrherr Flóra (Kor- her?) leánya. Kitűnő nevelésben részesült. Szülei korai elhalálozása folytán rokona Wőber György Szeged város főbírája és neje Korher Louiza vette magához és nevelte fel. Ennek folytán Szegeden általában csak Wőber Flóra néven emlegették. Később részt vett a város társadalmi, főleg karitatív jellegű megmozdulásaiban. A Szegedi Kisdedóvó és Jótékony Nőegyletnek választmányi tagja volt. A Vakokat gyámolító Országos Egyesület alföldi fiókjának alelnöke. Az országos Vöröskereszt Egylet szegedi fiókja választmányának elnöke. E minőségben az egyesület alapításának 40. éves jubileuma alkalmából az Erzsébet rend II. osztályának kitüntetésében részesítették. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvényese. Később férjhez ment nevelő atyja testvéréhez Wőber Antal alezredeshez, kitől György és Lajos fiai származtak. Atyjának Jászberényben 1858-ban bekövetkezett halá- lakos kitűnt hogy a tetemes vagyont adósságok terhelik s így a likvidálás után csak 2300 Ft körüli vagyont örökölt. Házasság- kötésénél cautioját Wőber György garantálta. Hetvennégy évesen halt meg. 168. Horváth Fülöp (?, 1885. ?—?, 1960. ?) iskolái elvégzése után közigazgatási pályára lép és a m. kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium X. osztályán számvevőségi gyakornokként nyer beosztást. Itt nyeri el 1908-ban a polgári jubileumi emlékkeresztet. 1909-ben a zágrábi erdőigazgatóság susaki erdőhivatalába kerül erdőszámvevőségi erdőszámtisztként. 1913-tól ugyanezen igazgatóság Karst felerősítési főfelügyelőségén erdőszámellenőr. 19lóban ugyané minőségben Sejn-ben szolgál. 1917-ben erdőszámvizsgálóvá lép elő. 1918- ban a Vinkovcei főerdőhivatalban erdőszámvevőségi erdőszámvizsgáló. Trianon után e területeknek Jugoszláviához csatolása után megtagadja a hűségeskü letételét, kiutasítják, Magyarország javára optál és Kecskemétre kerül az ottani Erdőigazgatóság mellé rendelt számvevőségre. Később ennek főnöke és 1928-ban erdőszámtanácsos. 1929-ben Szegedre helyezik. Itt a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja lesz. Majd a m. kir. Földművelésügyi Minisztériumba rendelik be, ahol 1935-ben a III. cso116
