Tanulmányok Csongrád megye történetéből 18. (Szeged, 1991)

Juhász Kálmán–Lotz Antal : Szerzetesek a csanád egyházmegyében a középkorban

Vili.

PÁLOSOK

Kolostoraik

A pálosoknak a „Temes folyón túl”: Boldogkőn és Gattaján (Gathal) továbbá Arad megyében Kladován (Kalodva) volt kolostoruk a mi területünkön. Mint ismeretes, az egyetlen szerzet, amely magyar földön termett. Szerzeteseiket a nép ruhájukról „fehér barátokénak hívta. A koldulókhoz részben hasonlítottak, regulájukat tőlük kölcsönözték, de részben különböztek is: A városokat kerülve, inkább a remeteséghez alkalmas távoli kies helyeket kedvelték kolostorépítésre. Földművelés, mesterségek, tudományok ápolása náluk csak mellékfoglalkozás volt. A napnak, sőt éjszakának nagyrészét önmegtagadó gyakorlatokkal, elmélkedéssel és zsolozsmával töltötték.1

Boldogkőről nevén kívül nem sok adat maradt fenn. Gattaja századokon át Kras- só vármegyei helység, a XVI. század végén Temes, a XVII. század végétől Szörény megyéhez tartozott.2 A Csanádi káptalan egyik oklevele 1343-ból tanúsítja, hogy Omori László húgának ajándékozza „Mezősomlyó és a Borza folyók között Krassó vármegyében fekvő Alsó- és Felső-Gatal birtokait. Valójában a későbbi Gattaja a Berzava és Mezősomlyó között terült el.3 A gattajai pálosoknak Maróti János ma- csói bán egy malmot ajándékozott 1411-ben. A pálos rendfőnök pedig 1522-ben mindenkinek letelepedési engedélyt ad Gattaján.4

Kalodva vagy Gladova nevű helység igen gyakori az Árpád-korban. A világosi várhoz tartozó kerületben öt is volt: Felső, Disznó, Unas, -Magyar, és Kis-Kladova. Ezek kétségkívül egymáshoz közel voltak, de mégsem egy és ugyanazon helyen. Egy oklevél szerint5 a pálosok kladovai kolostora „A Maros révénél” állott, tehát kb. ott, ahol a Cladova-patak a Marosba ömlik. Valószínűleg ez Magyarkladova. A telepítés először a síkságon és a folyók mentén indult meg, s csak később szállották meg a hegyes vidéket.6

A három kolostor mindegyikére áll a következő megállapítás: Nem volt hiteleshely, hogy befolyást gyakoroljon a polgárok jogi ügyleteire, — sem hatalommal, sem fegyverrel nem rendelkezett, hogy az országos törvényhozásban vagy zászlóaljaival a harcmezőn érdemeket szerezhetett volna. Csendes lakóinak hatalma a szeretet, fegyvere az imádság volt. A középkori magyarságban ők voltak a „házi tűzhely”.7 *

1 Búnyitay Vince: A váradi püspökség II. 460.

2 Először 1323-ban fordul elő, mint személynév: Gotal fia, Domonkos, a Csanádi káptalan hitel bizonyságával mint királyi ember Ermen, Krassó vm-i helységet meghatárolja. Pesthy:

Krassó vm. II/II. 176.

2 Pesthy, i. h.

* Tört. Ért. 1888. 109. Kisbán Emil szerint Boldogkő, Bélakő, Gothal nem délvidéki helység volt. (Magyar pálosrend története Bp. 1938. I. 94.)

6 „Cirustrum Kalotva in porta Marusii fundatum” Tört. Adattár II. 426.

• Tört. Ért. 1882. 152.

’ Bunyttay, i. m. II. 461.

83