Tanulmányok Csongrád megye történetéből 18. (Szeged, 1991)

Juhász Kálmán–Lotz Antal : Szerzetesek a csanád egyházmegyében a középkorban

Kladovai klastromuk Sarlós Boldogasszony tiszteletére épült,8 és a váradi püspökségben lévő kápolnai páloskolostor alá tartozott.9 Számos oklevél foglalkozik a kladovai pálosokkal. Mihály saromlyieni jobbágy 1308-ban ottani birtokát, Bocz Pétertől a Damján-hegyen fekfő szőllejét 16 márkáért 133 1332-ben, Beke Domonkostól 4 hold szántóját 4 márkáért 1355-ben, György és Márk testvérektől 4 hold kaszálóföldet szintén 4 márkáért 1357-ben, Kladovai Istvánnak a hegyen levő szöllőjét 33 márkáért 1374-ben, ezt mind Lippán vették át. 15 forint adósság fejében Lőrinc lippai lakos kőbányáját 1382-ben, Kevi Balázstól pedig a Makra-hegyen fekvő szőlejét vették meg 36 forintért, 1388-ban. Más szőlővételekről is tudunk, így László mester lippai polgártól 201 forintért a Rasas-hegyen fekvő szőlőt 1379-ben, szintén lippai Blasi Mihálytól a Rasamal-hegyen fekvő szőlőt 40 forintért 1397-ben — ámbár ez utóbbit elcserélték az aradi káptalan szöllejével.

Ajándékozás útján is jutottak a pálosok ingatlanokhoz. Károly Róbert és Nagy Lajos földbirtokot, Marathoni István egy telket ajándékozott nekik: 1430-ban. Birtoklásaikban Zsigmond megerősítette őket 1431-ben. Fejéregyházi János és Ferenc ezt a birtokot mégis el akarta foglalni. A pálosok Hédervári Lőrinc nádornál kerestek oltalmat. Ez meghagyta az aradi káptalannak, hogy a hatalmaskodás ellen védelmezze meg a pálosokat: 1444-ben. Florogszegi Szilágyi Mihály az Arad megyei Varjas birtokát ajándékozza nekik, 1458-ban. Mátyás és Ulászló királyok 1472- és 1499-ben ezen birtokot is megerősítették. Szeri István e birtokot erőszakosan elfoglalta, de nemsokára az aradi káptalan előtt visszabocsátotta jogos tulajdonosuknak, 1511-ben. Volt példa, hogy a vételáron kívül a pálosok arra kötelezték magukat, hogy évente egy szentmisét szolgáltatnak az eladó szándékára. Ilyen eset 1462-ben Diadi Ferenc Erzsébet nevű özvegyével 24 forintért kötött vétel a Rasas-hegyi szőlőjéért, vagy amikor Fehéregyházi Bálinttól megvették 200 forintért martonyi birtokát 1466-ban. „Hatalmaskodások” máskor is fordultak elő. Ez ellen mindig védekeztek is. Arad vármegye megbírságolta Dóczi Lászlót, a pálosoktól ellene indított perben való meg nem jelenése miatt.10 Mátyás király pedig 1484. április 23-án meghagyta a váradi káptalannak, hogy idézéseket eszközöljön az aradi káptalan és a kladovai pálosok közt az Arad megyei Szombathely birtokért folyó perben.11 Majd a következő ajándékozásban részesültek: Iregdi Patóczi Albert „bizonyos istentiszteletekért” (pro certis officiis divinis) nekik ajándékozza a Csura helységben fekvő malmát 1470-ben, Keszi Balázs szentmisék mondása fejében Szombathely birtokának felét 1471-ben, Szilágyi György és Bertalan az aradi káptalan előtt visszaadja a Bokor Ferenctől nekik hagyományozott gyaraki szőlőt 1493-ban, Weghed Imre gyulafehérvári kanonok örök-mise-alapítványul nekik adja 1519-ben az Aroki-ban lévő birtokát nemesi kúriájával együtt.12 Lippa mellett Hunyadi János is emelt klastromot a „remetéknek” és ennek kertjét őmaga rendezte be.13 Ennyi sok ajándék igazolja, hogy a pálosok közkedveltségnek örvendtek. Az isteni szolgálaton kívül földműveléssel, gyümölcsös állattenyésztéssel foglalkoztak, segítettek az utasoknak. Ezért ha remeték is voltak, de mindig közel az országúihoz építették zárdáikat. Már az Árpád-korban is de méginkább az Anjouk és Hunyadiak korában már ők voltak nemcsak a nép, de a legmagasabb osztályok előtt is a legnépszerűbb szerzetesrend. Sok imáikba, életük

9 1444. évi oki. Tört. Ért. 1888. 111.

* Pázmány Péter jegyzéke. Péterffy S.: Concilia in regno Hungáriáé celebrata II. 282. Bu- nyitay i. m. 465.

10 1477. MODL. 1798. 3., Márki: Arad vm. 297.

11 Tört. Adattár II. 354—5.

12 Tört. Ért. 1882. 110—113. Szerémi: Wenzel-féle kiadás 236.

!S Erdélyi László: A mohácsi vész nemzedéke. Szeged, 1941. 85—6.

84