Tanulmányok Csongrád megye történetéből 18. (Szeged, 1991)

Juhász Kálmán–Lotz Antal : Szerzetesek a csanád egyházmegyében a középkorban

rök után kapta mai háromtagú nevét: Hódmezővásárhely. E névváltozást nem érték meg a szigeti nővérek. Csak rövid ideig voltak ezen számost majort magában foglaló uradalom birtokában. Mert nemsokára a Dorozsma nemzetség, majd Hunyadi János kezébe került.

Éppen fordítva volt a másik uradalmuk sorsa, Donáttornyáé. A jelentős birtok a Hunyadi család birtoka volt, és tőlük került a szororok birtokába. Helye a mai Szentes, Szegvár (akkor még Szeg) Derekegyház, Nagymágocs és Fábiánsebestyén között volt. Csanád vármegye után egy ideig Aradhoz számították, majd az újkorban Csongrádhoz. Egy ellenvélemény van, éspedig Arad megye nagy monográfusa, Márki Sándoré.35 Őszerinte e birtok a mai Tornya község, amely Battonyától délre fekszik (1920 óta román terület). E birtok Hunyadi halála után özvegyéé, Szilágyi Erzsébeté lett. Ő ragaszkodott e földhöz, és amikor híre járt, hogy fia, Mátyás más terveket forral a birtokról, elküldte két tiszttartóját, Teleki Varjasi Jánost és Csirái Benedeket az aradi káptalanhoz. 1463. augusztus 9-én ott tiltakozást jelentettek be az ellen, hogy a király a birtokot eladományozza. Ennek meg is lett a foganatja. Mátyás meghagyta édesanyja kezén. Csak Erzsébet halálakor szállt fiára, majd őutána Corvin Jánosra a tulajdonjog. Corvin János Dobozi Bánfi Andrásnak adományozta, Ulászló király beleegyezésével. Az új birtokosnak azonban — szintén hiányzott a fiú utódja. Ezért a Csanád vármegyei Donáttornyát a Békés megyei Királysággal együtt a szigeti domonkosnővérekre hagyta. 1495. június 1-jén készítette el a váradi káptalan előtt a végrendeletet, amit a király is megerősített. Dobozi Bánfi nemsokára el is hunyt. A király június 23-án a budai káptalannak parancsolta meg, hogy iktassa be a nővéreket ebbe a birtokba. A káptalan jelentette is, hogy a beiktatás az összes alakiság pontos betartásával megtörtént, és a birtokba bevezetésnek senki ellent nem mondott. így lettek e vidéken újból földesurak a szigeti dominikánák. Külön tiszttartók intézték a gazdaság ügyeit.36 A XV. század végén mintegy ötszáz magyar lakosa volt Donáttornyának. Egy 1499-es okirat felsorolja nevüket.

Tévedés volna azt hinni, hogy ez a jószág örömöt szerzett a tulajdonosainak. Sok gond, és mégtöbb keserűség járt vele. Legalábbis a fennmaradt oklevelek inkább ezt örökítették meg. Uradalmaik jobbágyait folytonosan zaklatták a szomszédos földesurak. Végül maga II. Lajos vette a szerzetesnővéreket védelmébe, és megparancsolta, hogy az illetékes hatóságok állapítsák meg újból az uradalom határait. Az ügy igen soká elhúzódott, mert még 1531-ben is Zápolya, az országbírója, Pes- tyéni Gergely is ez ügy elintézésén fáradoztak. Közben folytak a „Hatalmaskodás- sok”. E kifejezés az oklevelek ismert és megszokott kifejezése. Szegi Dóczi János szomszéd földesúr 1522-ben két nagy hordó bort vitetett saját birtokáról a donátt tornyai uradalomba, és ott a domonkosnővérek sérelmére kimérette. Erőszakkal elhurcoltatta egyes jobbágyok ökrét, árpáját, mézét és ezzel a nővéreknek is 200 forint kárt okozott. Mágocsi Gáspár gyulai várnagy és öccse, Tamás pedig az uradalom „verestelke” határrészét foglalták el „hatalmasul”. A nővérek állták a pert, és új adománylevelet kértek, hogy megerősödjenek egy királytól aláírt oklevél által is a birtokban. Ez új beiktatással járt 1508. november 1-jén, amikor is minden szomszéd földesura jelen volt, ellent senki sem mondott. Eközben furfanggal a királyi udvarban is áskálódtak az apácák ellen. Podmanini Podmaniczky János királyi fő- palotamester és Razvai Horváth János szerint a Doboziak kihalása után Corvin Jánosra szállt az uradalom, arról kiskorú fiára, Kristófra, annak halála után meg a

35 Arad vm. tört. 185—6.

36 Ezek közül névszerint ismertebbek: Homokházi Cseke Barnabás (1499), Inokai Lénárd (1508), Edrédi Harangi Lénárt (1514—6) és Felgyői Jakabházi Miklós.

80