Tanulmányok Csongrád megye történetéből 18. (Szeged, 1991)
Juhász Kálmán–Lotz Antal : Szerzetesek a csanád egyházmegyében a középkorban
VII. Domonkosok A Domonkos-rend első kapcsolata a Délvidékkel Búzád bán adománya a sző- regi apátság részére. Búzád II. Endre bizalmas híve többször főispán, kiterjedett jószágok ura. Ezekről mind lemondott, amikor a domonkosrendiek pesti kolostorába vonult. „Igen járatos volt a tudományokban, kiváló és kedvelt hitszónok lett.” A tatár betöréskor e rendház perjele és több tetsvér elmenekült. Búzád engedélyt kért, hogy ott maradjon a menekülni nem bíró szegények vigasztalására. Éppen a templomban imádkozott, amikor a tatárok oda is betörtek, és a főoltár előtt leszúrták. A világ javairól való lemondása, és tragikus halála miatt „Nagy Búzád Bán” néven emlegették. Mint rendi boldogról december 8-án emlékeznek meg róla. Szerzetbe lépésekor Zobor-földjét a szőregi bencéseknek adományozta. E birtokkal Jácint zőregi apát egyességet kötött Búzád fiával, Búzád mesterrel. Okiratukat IV. Béla megerősítette.1 Szegeden a domonkosok, vagy népnyelven dömések 1318-ban telepedtek le.2 Szent Miklós tiszteletére épült kolostoruk és templomuk Felsővároson állott. Felső- Szeged, vagy régiesen „Felse-Zygeth” a középkorban önrendelkezési jogokkal volt felruházva. Zsigmond 1431-ben minden csütörtökre vásártartást engedélyezett számára. Felsőváros egy nagyobb, és több kisebb szigeten terült el szintén. Száraz időben kiapadt a szigeteket elválasztó víz, magas Tisza-vízálláskor csak csónakon, vagy néhol hidakon át közlekedhettek egymással. A Szent Miklós egyház valószínűleg a nagyobb szigeten épült fel. Ezt két út szelte át. Egyik az algyői országút, másik ezzel párhuzamosan a város főutcája: Szent György utca. Ebben laktak a gazdagabbak. É két út közt, a sziget közepe táján térség volt, és ott állt a város plébániája. Helyét Cs. Sebestyén Károly szabatosan meghatározta: „Pontosan a Szent György téri városi elemi iskola helyén állott.”3 Emlékét őrzi a mai Szent György utca és Szent György tér is. Létezett a középkorban valami kisebb tér a templom egyik oldalánál, mert e kifejezés is előjön: Piatea sancti Nicolai, — úgyszintén: Piatea Praedicatorum.4 Az is lehet, hogy ez (vagy ezek?) keresztezték, az is lehet hogy párhuzamosak voltak a Szent György utcával.5 Mivel a középkorból másik Szent Miklós templomról emlék nincs, tehát az ittlévő elnevezés is igazolja, hogy a domonkos templom volt a Szent Miklós templom.6 Már a török kiverése után, amikor a mino1 Hasonmása: Kpt. 199. 2 Ekkor határozta el a rend lyoni nagykáptalana a szegedi konvent alapítását „Concedimus... item provinciáé Hungarie unumconventumcondendum in Seghedino”. Reichert: Acta sapitulorum generalium O. P. II. 110. — 3 Iványi Béla: A szegedi dominikánus rendház története. Credo, 1935. (XII.) 5. sz. 81. Szeged középkori templomai. Építéstörténeti tanulmány, Szeged, 1938. 71—2 4 Az 1552. évi tizedlajstrom. OLT. vö. Iványi i. h. 81. 6 Reizner IV. 107. * Iványi i. h. 93. 75
