Tanulmányok Csongrád megye történetéből 18. (Szeged, 1991)

Juhász Kálmán–Lotz Antal : Szerzetesek a csanád egyházmegyében a középkorban

Szent György székesegyház mellett jó szállást készíttetett az ő és szerzetestársai számára, és minden szükségletükről gondoskodva lesz. Szándékát tudassa az e levelet vivő Pál mester-kanonok útján.25 „mindenfelől sürgették, hogy jöjjön segítségükre azon harcokban, amelyet a nagyon hatalmasan fellépő görög-keletiekkel kellett vívniuk”.28 Aradra is kap meghívást. Oda az aradi társaskáptalan hívta meg, 1455. szeptember 6-án. Kérik: Térítse vissza az üdvözítő hitre a töröktől elpusztított bazilika és város eretnekségbe süllyedt népét.27 Hunyadi János is kérte: éspedig egy 1455. szeptember 8-i levélben: Jöjjön Hunyadra, ahol Brankovits György szerb despota lánya pestisben feküdt. Utasítására a szegedi polgárok elkísérik Temesvárra, onnan Pecsan László Hunyadra.28 Szeptember 14-én sajnálatáról írt Hunyadi, hogy nem találkozhatott vele még Szegeden. E leveleket Kapisztrán már valószínűleg Csa- nádon vette kézhez. Remetei püspök meghívásának eleget tett, és 1455. szeptember 17-én megérkezett Csanádra.29 „Ott nagy sokaság előtt hirdette az igét.”30 Napirendje a következő: „Hajnal előtt kel fel. Elmondja a Matutinumtól a Terciáig a zsolozsmát, majd misézik. Utána mond beszédet a néphez. A tolmács, amennyire képes volt lefordította. Ezután visszatér szállására. Itt örömét leli a szolgai munkában: Söpör az udvaron, folyosón, mosogat a konyhába. A sexta és nona elvégzése után betegeket látogatott, sokáig tartózkodott náluk, kezét mindegyiknek a fejére tette, könyörögve imádkozott valamennyiért. Ezután ebédel. Végül fogadja a hozzájövő látogatókat. Ezután elmondja a vesperást, majd késő estig visszatér a betegekhez. Végül a Kompletórium és más kedves imái után nyugalomra tér. Alig alszik 2—3 órát, pedig 70 éves.”31

Ez a magyarázata rendkívüli munkateljesítményének. Kereszteseket toboroz, hosszasan tárgyal a szerb szakadárok ügyében Brankovics despotával, cikkelyekbe szedi a boszniai szerbek vallási tévelyedéseit, a románok püspökét személyesn igyekszik meggyőzni tévedéseinek alaptalanságairól, közben ír tudományos munkákat is, és rendje érdekében hosszú leveleket.32 Csanádra érkezésének másnapján, 1455. szeptember 18-án a rend protektorának, Capranica Domokos bíbornoknak figyelmébe ajánlja az obszervánsok ügyét.33 Csanádon éri Lippa város küldöttsége is. Onnét szeptember 18-án a város nevében a helyi plébános jött, hogy megkérje: Ne kerülje el őket sem, eretnekek között élnek, jó egy kis segítség.34 Csanádról szeptember 22-én panaszlevelet írt a ferencesek általános helynökének: A konventuálisok őneki tettek szemrehányást 16 kolostoruk elvétele miatt. Ugyanaznap III. Kallixtusnak jelentette: A szerb despota lepaktált a törökkel, kéri, hogy mégse adjuk fel mi is a török elleni harcot, majd könnyezve önti ki szíve nagy bánatát: Az obszerváns ferenceseket megfosztották a pápai kiváltságaiktól.

Csanádról Temesvárra, onnét Karánsebesre ment. „Utazását legnagyobbrészt gyalog, mezítláb tette meg. Agya a puszta föld volt, vánkosa fadarab vagy kő. Napjában csak egyszer étkezett. Általában oly keveset evett, mint egy gyermek. Állandóan vezeklőövet viselt dereka körül.”35 Karánsebesen a ferencrend iránti áldozatkészségük

85 Pettkó: Kapisztrán levelezése, Tört. Tár 1901. Bölcskei II. 250. és u. o. III. 459.

26 K. I. 335.

27 Tört. Tár. 1891. 184—5.

28 Bölcskey II. 249. és III. 459.

29 I. m. II. 249. III. 459.

30 K. I. 335.

31 Lippay, i. h. 292. 398—9.

32 I. h. 392.

33 Bölcskey II. 250. III. 460.

31 I. m. II. 254. III. 460.

35 Lippay, i. m. 87.

69