Tanulmányok Csongrád megye történetéből 18. (Szeged, 1991)

Juhász Kálmán–Lotz Antal : Szerzetesek a csanád egyházmegyében a középkorban

Két szín alatt áldoztak. Azoknak, akik nem vettek részt istentiszteletükön, lakására vitték a kenyeret, továbbá nyakukról lelógó és belül keményített bőrzacskókban a bort. Márkiai Jakab a templomok falára festett kelyheket átmeszeltette, az eretnekséggel gyanúsított papokat keményen megbüntette — még akkor is, ha visszatértek, mert az emberi gyarlóság mentő körülményeit náluk a kegyelem és tudás bősége kiegyenlítette. „De ennek ellenére is nem szigorával, kemény fellépésével — hanem szeretetre méltó, derűs és szegénységet lehellő szellemével hatott és teremtett rendet területünkön.17 Rómában jelentették: Oly lelkesedéssel, tudással és fegyelemmel küzdött, annyi gyümölcsöt termett tevékenysége az örök élet számára, mintha szent Pál, a legfelsőbb doktor lett volna társa.”18

Kerolti meghatalmazása megkönnyítette működését a Csanádi püspökségben. „Élete veszélyeztetésével kereste fel azokat a helyeket, amelyekben az eretnekség legjobban virágzott,”19 és szónoklásának erejével számosakat térített vissza, az egyház kebelébe. „Azokhoz a kivételes egyéniségekhez tartozott, akik hatni tudnak olyan hallgatóságra is, mely nyelvüket nem érti. Középmagas termete, komoly olaszfekete arca, tar feje, zengő hangja, tanultsága, elme-éle, rendkívüli mértékletessége, határtalan munkaszeretete, kedvessége, szolgálatkészsége és feddhetetlen erkölcsi jelleme mind-mind közrehatottak abban, hogy oly bámulatos eredmények kísérték apostoli munkájában.”20

Ezután lássuk a másik szentet, akit a közvélemény is jobban számontart: Ka- pisztrán Szent Jánost. Míg Jakab visszatért Itáliába, addig János nálunk halt meg, mintegy vértanúhalállal. Továbbá azért is népszerűbb, mert egy másik nagy hőssel Hunyadi Jánossal vállvetve küzdött a török ellen. 1453, Bizánc eleste megrendítette a keresztény világot. Két év múlva meghalt az első reneszánsz pápa, V. Miklós, és III. Kalixtus lépett a nyomába. Ő megesküdött, hogy a törököt kiűzi Európából, és Kapisztránt bízta meg a kereszteshadjárat megszervezésével. Kapisztrán éles szemét nem kerülte el, hogy (Karácsonyi János szerint) a Délvidéken a latin egyház életét megbénítja az ortodox románok és szerbek terjeszkedése.21 Amikor az országba érkezett, számosán fölkeresték őt. Temesvári János arra kérte, venné fel a Szent Ferenc harmadrendbe, hogy részese legyen a ferencrendiek érdemeinek: 1455 augusztusában. Már szeptemberben Szegedre sietett, hogy találkozzék Hunyadival. A megbeszélt találkozó mégsem sikerült még, mert Hunyadinak közben el kellett sietnie a Moldvában előzni meg a törököt.22 Kapisztránt a magyar nép mégis olyan lelkesedéssel és rajongással fogadta, hogy hamar nem távozhatott. Hallgatói nem fértek a templomokban, ezért Fiigedi Benedek polgárnagy házában a kapunál készítettek emelvényt, és ott beszélt ezrek és ezrek előtt a keresztény vallás megmentéséről.23 Magyarul nem tudott, és ezért Csanádi György szalvatoriánus ferences tolmácsolta beszédét.

Remetei Péter csanádi püspök 1455. szeptember 6-án arra kérte, hogy jöjjön székvárosába, Csanádra. Elküldte hozzá kisprépostját, Attilát. Nagyon kérte, hogy tudassa vele, melyik héten várhatják? Az egész káptalan és egész város hőn óhajtja eljövetelét.24 Kapisztrán felelt; Ez nem maradt ránk. Remetei Péter újabb levele értesíti, hogy örömmel vette levelét. Újra kéri. Siessen Csanádra. Tulajdon házában, a

17 I. h.

18 Burka, i. h. 351.

19 Szilágyi Sándor: A Magyar nemzet története III. Bp. 1895. 599.

20 Burka, i. h. 351.

21 K. I. 334.

22 Bölcskei Ödön : Capistranoi Szent János élete és kora. II. 249.

23 K. I. 334—5.

24 Bölcskei, II. 249. III. 459., Stifte 114.

68