Tanulmányok Csongrád megye történetéből 18. (Szeged, 1991)

Mátyás Sándorné Báthory Katalin : „Boldog korszak”. Németh László és Mátyás Sándor kapcsolata, összeállította és összekötő szöveggel ellátta: özv. Dr. Mátyás Sándorné Báthory Katalin

Ezek a tanulók, meg is tartották kapcsolatukat az írókkal. Kristó Nagy István érettségije után Németh Lászlónak, olyan személyi titkárféléje lett. így kapta Tőle Békésről azt a levelet is, amelyet nekem azon nyomban megmutatott, s én azt válaszoltam, hogy menjünk vele az igazgatóhoz.

Németh László nem magántanítványokat kap, hanem, egészségtan tanárnak alkalmazzuk. Most úgyis újat keresünk, az előbbi megüresedett helyére. Minden jól jött.

Beszéltem az igazgatóval. Az igazgatói tanács elnökéhez mentünk, és félév elteltével, Németh László címére elment a levél, melyben tudatta, hogy Németh László a Hódmezővásárhelyi „Bethlen Gábor” Gimnázium hivatásos megbízott tanára. Németh Lászlót Keresztúry Dezső,114 akkori kultuszminiszter megerősíti állásában. Személyesen, Neki szóló levélben, megbízza minden iskola, minden tárgyának felügyeletével. Mindannyian tudjuk, hogy Németh Lászlót a Debreceni Egyetem magyar irodalmi tanszakára is jelölték néhány nappal az események előtt.

Különben is polyhistor volt, a nemzetnek az a legnyugtalanabb, és szerintük legnagyobb, és legeredetibb gondolkozója. Ekkor és ilyen szellemű iskolába került Németh László nevelőnek. Mindent örömmel tanított. Óráira vázlatokat készített, minden tárgyból, ami megírandó tankönyvsorozatának lehetett az alapja. Én elfoglaltságom miatt, nem látogathattam óráit, de az igazgató alig győzte adni az engedélyeket, a volt diákoknak, és Németh Lászlót, nem lehetett, nem szeretni. Kedves mosolya, amely csak felém caspva, vett ironikus szint, — Cs. Szabó László,115 és Márai Sándor116 szeretete miatt, — inkább pajtáskodó évődés volt.

Nagyon szerettük egymást. Nem volt nap, hogy egy kicsit ne sétálgassunk, vagy haza ne kísérjen, elbeszélget e Jane Austentől, — a legújabb magyar írókig.

Olyan tekintélye volt, hogy a leánygimnázium igazgatói tisztét egy szavára töltötték be, egy ismeretlen békési tanárral. Németh László rengeteget írt Hódmezővásárhelyen. Itt született az Iszony, Égető Eszter, és sok színműve. Egy kötete, — Óraadók királysága címen. Iskola Kakaskúton. Egy pedagógiai értekezletre, „A magyar tanügy rendezése” c. kötetével lepett meg bennünket, amelyből részleteket tudott felolvasni.

Én, Isten kiváltságos kegyének tartom, hogy ilyen közel kerültünk egymáshoz. Talán könnyű frainery partnere voltam, s ez kötött szorosan össze minket. De, egy percet sem pazarolt el munkaidejéből. Sokszor dolgozott határidőre, és otthagyta a kedves társaságot is, ha még volt hátra valami a napi penzumából. Én azokban az

114 Keresztúry Dezső: költő, irodalomtörténész, kritikus. 1945—47 között Vallás- és Közoktatási miniszter.

115 Cs. Szabó László (Rétság, 1905. V. 29.—1984.): író, esszéiró, műfordító, kritikus. 1949-től külföldön élt.

116 Márai Sándor (Kassa, 1900. IV. 02.—1989.): a két világháború közti korszak egyik legnagyobb hatású prózaírója. 1952-ben USA-ban telepedett le.

276