Tanulmányok Csongrád megye történetéből 18. (Szeged, 1991)

Juhász Kálmán–Lotz Antal : Szerzetesek a csanád egyházmegyében a középkorban

Püspökség története-sorozatban nyolc kötetet írt.* A második sorozatot is lehet folytatni.6 7

A harmadik sorozat témaköréül Szentkláray az egyes egyházmegyei intézmények történetének megírására gondolt. E vonalon már életében láthatta Kováts Sándor munkáját (lásd alább, tábla) — továbbá írt még hozzá Oltványi, és elég sokat Juhász Kálmán is. Itt csatlakozik a terv megvalósításához a jelen munka. Remélhetően ennek is lesz egész konkrét tervek és részmunkák után folytatódása.8

Juhász Kálmán élete. Egyetlen magyar egyháztörténész volt 1945-ig, aki világnyelven is publikálta műveit, és akit külföld jeles összefoglalásai is idéznek. Született Alibunáron, 1892. augusztus 25-én, ahol édesapja járásbiró volt. Még kisgyermek volt, amikor előléptetés következtében a család átköltözött Nagyszentmiklósra. Juhász ott végezte az elemi iskolát. A gimnáziumot pedig a piaristák szegedi és temesvári intézeteiben. Amikor 1910-ben érettségijével jelentkezett a papnevelőbe, Csernoch János püspök felismerte tehetségét. Látta, hogy Juhász gyermekkorában három nyelvet sajátított már el. Ezért Bécsbe küldte, a Pazmaneumba. Ott Juhász 1915-ben érte el a papszentelést. Az I. világháborús utazási nehézséget miatt nem is jött egyelőre vissza, első miséjét Melkben tartotta, éspedig védőszentje, Szent Kálmán sírja fölött. Ezalatt a hercegprímássá előlépett Csernoch helyére Glattfelder Gyulát nevezte ki Róma csanádi püspöknek. Ő Juhászt a Pazmaneum után az Augustineum intézetbe irányította, hogy ott mélyüljön el további tanulmányokban. Bécsben nem csak a Monarchia központi levéltáraiban kutatott és másolt. De még Fraknói gyűjteményéből is minden csanádi vonatkozást leírt, abból a sok okiratból, amit Fraknói Rómában másolt le. Mint több ízben is említette növendékeinek, 630 íven 3100 adatot írt ki. Ugyanezen időben sok híres papi és világi historikussal kötött ismerettséget. Állandó levelezésben állt például Szekfűvel, Thallóczyval, a külföldiek közül pedig Pastorral. 1916-ban tábori lelkészi behívót kapott. Az Aradi 33-as ezredben a Károly csapat- keresztet nyerte el. 1918-ban leszerelt, s Pesten lett kórházlelkész, amit kihasznált arra, hogy a pesti levéltárakat is kutassa. Amikor a trianoni békekötésnél véglegessé vált, hogy az egyházmegyéje három részre szabdaltatott, ő a rokonsága miatt a romániai részt választotta. Előbb püspöki szertartó volt, így alkalma nyílt a temesvári levéltárak áttanulmányozására is. Hogy nyugodtabban élhessen tudományos szenvedélyének, plébániát kért. Németszentpéterre9 helyezték. Volt megyéstársa, a Pesten akkoriban szerkesztő Czapik Gyula biztatta, hogy jöjjön magyar területre, mert itt még egyetemi tanár is lehet. így lett plébános Kübekházán, 1936-tól egészen 53-ig.

6 Az 5-ik oldalon, II/1—8, majd III/3 és 4-el jelezve. — A török hódoltság alatt kinevezett Csanádi püspökök életét is megírta, holott ezek egyházmegyéjüktől távol, mint királysági káptalanok kanonokjaiként vagy prépostokként éltek. Juhász köteteinek tartalma 8—12 főpásztor élete könyvenként, oldalszámra nézve a legkisebb 120, a legnagyobb 180. Eljutott az 1699. évig, amikor is a számozás szerinti 71-ik püspök, Telekessy, áthelyezést nyert Egerbe.

7 Mint a 8-ik oldalon a táblázatból kitűnik, 9. könyv címet visel. A kiadó mint új egyházi orgánum, még tapogatózik. 1987 januárban adtam le a kész kéziratot (L. A.). A 72-től 75-ig terjedő számozásúakat Lotz írta meg. Savoyai Jenő katonai sikerei után már tetterős püspökök kerültek a felszabadult egyházmegyék élére. Csak éppen a Csanádi volt kivétel. Még Róma is, Bécs is várt. A Bánát ugyanis Temesvár székhellyel megmaradt a török kezén. Bánát nélkül meg egész pici az egyházmegye. Háromszor is a legöregebb nagyszombati kanonokot nevezték ki, mire alkotni kezdett volna, meghalt. A 76. (Nádasdy) életét írta meg Takács E., a 77,-et Papp A. A 78—81. számú- akra áll, ami Juhász életében olvasható. Németül külföldi kiadóknak írta meg. Ezektől fordítási jogot kellett a püspökségnek kérni, és magyar jegyzeteléssel ellátni. Az utolsó volt Kőszeghy László ki meghalt 1828-ban.

8 Abban az időben, amikor az Arad-regesztákat kiadták, más vonatkozás nem is jöhetett szóba. Az aradi, a kisebb csanádi, az itebői társaskáptalanok tagjairól és tisztségviselőiről folyik a gyűjtés még. Ez tenné ki a III/7-es kötetet.

9 Németszentpéter mai neve Sinpetru.

18