Herczeg Mihály: A vásárhelyi leventék háborús kálváriája - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 17. (Szeged, 1990)

III. Kollektív emlékezés

„1945. május 20-án a szegedi láger fogoly tagjaiból egy vasúti szerelvénynek megfelelő létszámot kiválogattak az orosz orvosok és bevagoníroztak bennünket azzal a hazug propagandával, hogy Debrecenből megyünk haza. Igen haza, de az oroszok hazájába, jóvátételi munkára! Orvosi vizsgálatra küldtek bennünket és a munkára megfelelő személyeket sorakozó, létszámellenőrzés után, kivezényeltek bennünket a rókusi állomáshoz és bevagoníroztak. Estefele indult el a szerelvény és másnap megérkeztünk Römlitkuszerátba (Románia). A felháborodásunk a tetőfokán volt. A háborúnak vége és minket akkor vittek ki idegenbe. 1945. június 18-án megérkeztünk Szaratov városba, a Volga folyó partján levő ipari városba.” (Király Mihály)

«

85