Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16. (Szeged, 1990)
A földrajzi nevek
A földrajzi nevek A BELTERÜLET NÉVANYAGÁNAK ELRENDEZÉSI ELVE ÉS A RÖVIDÍTÉSEK A névanyag elrendezésében igyekeztem követni az országos földrajzi névgyűjtésben kialakult gyakorlatot. Az elrendezés eltérő vonása, hogy négy különböző korú térkép utcaneveit is beépítettem. Az utcanevek mellett szereplő évszámok az adatgyűjtésben használt térképek évszámai: 1967, 1933, 1906, 1895. Az utcanevek gyűjtésekor az 1967-ben kiadott térkép volt a kiindulási alap. Az 1895-ös térképpel lehetett ellenőrizni, hogy a népi emlékezet mit őrzött meg a múlt századi utcanevekből. Az első hivatalos utcanévadás következtében készült az 1906-os térkép, amelynek kiegészítésére 1933-ban került sor, ui. a különböző telepek utcái ekkor kaptak nevet: pl. Szeder-telep, Hékédi-telep, Sárgaparti rokkant-telep stb. A rendezett anyagban számozás nélkül először a város nevét olvashatjuk é'-ző nyelvjárásban a hozzá kapcsolódó toldalékokkal. A számozott földrajzi nevek sorszáma a név térképen való helyét is jelöli. A térképen a számok északon kezdődnek, és az óramutató járásának irányába haladnak. A szövegben a sorszámok után a kiejtés szerinti legrégibb utcanév szerepel, az egymást követő neveket kettőspont választja el. A nevek után szögletes zárójelbe került az 1967-es térkép szerinti hivatalos név, a kerek zárójelben, a térképek évszámai mellett pedig vagy tilde (~) jel áll, amely a megegyezést fejezi ki, vagy az utcanév, ha változás van. Az évszámok után még állhat a név nélküli rövidítése: n. n., ha az utca már rajta volt a térképen, de még nem volt neve, vagy nem jegyezték fel. Ha a használt térképek évszámának felsorolása megszakad, akkor az utca a térkép készítésekor hivatalosan még nem létezett. Az utcanevek és az évszámok után idézőjelbe kerültek a népnyelvi szövegek és a forrásművekből kiemelt szövegrészek. Az idézőjel nélküli megjegyzések különböző ismeretekből származnak, legtöbbször kiegészítő, magyarázó jellegűek: pl. Jövendő úcca (Jövendő u.) U (1967; 1933; 1906 n. n.; (1895 zugok, Vásár utcza). „A zugok között kanyargó girbegurba uccát éccer mérnökök egyenes úccának kimérték. Azóta se egyenesedett ki, majd a jövendőbe.” A Horváth Mihály és a Rákóczi Ferenc utca közti szakasz. Az utcanévadásban országosan vagy helyileg ismert nevek magyarázata nem került be az adatok közé, mert 1980-ban megjelent Barta László—Páhi Ferenc: Szentes utcanevei című munka, amely feldolgozza a történelmi szempontból jeles névadók rövid életrajzát. A SZÁMOZOTT BELTERÜLETI NÉVANYAG Szentes, -én; rű, -rűl; -re, -i 1. Hangár: Ruhagyár Ép. „A régi repülőtéri Hangár mellett épült a Ruhagyár. A hékédi legelőnek, a Félső-csordajárásnak egy részit ma is repülőtérnek nevezik. A legelőt kettévágja a Szelevínyi út, és a városbú kifelé menet, barrú vót a repülőtér.” 2. Szelevínyi út [Szelevényi útJ Ú. Szelevényre vivő út 3. Oncsa: Április négy úcca [Aprilis4. utca] U. (1967~; 1933—). „Az Oncsa-há- zakat a harmincas évek végin még a negyvenes évek elejin építették.” 53
