Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16. (Szeged, 1990)
Farkas József: „Földet és jogot a népnek” (A függetlenségi baloldal útkeresése. Sima Ferenc útja a radikalizmusig)
számos jövedelmének is. Ezek a tények mindenképpen érthetővé teszik, hogy a birtokosok miért álltak rendíthetetlenül Sima mellett. A választási eredmények tüzetesebb vizsgálata bizonyítja, hogy a Simára szavazók zöme a birtokos parasztságból került ki. Szentes város akkor négy tizedre és külterületre oszlott. A belterületen (I. és III. tized) éltek megyei és városi hivatalnokok, értelmiség, az iparosok zöme, itt a parasztbirtokosok aránya kevesebb. 1897- ben, amikor Sima ellenfele az ugyancsak függetlenségi párti Uray Imre volt, a leadott szavazatok a következőképpen oszlottak meg:247 I. t. II. t. III. t. IV. t. külter. Összesen 81 főt elutasítottak! Sima Ferenc Uray Imre különbség 154 164 +10 288 45 -243! 160 124 -36 150 39 -111 173 55 -118 925 427 -498 Az 1900. február 4-én lezajlott választás második fordulója Molnár (Sima híve) és Dienes (Függ. P.) között a következő arányokat mutatja: I. t. II. t. III. t. IV. t. külter. Molnár Jenő Dienes Márton különbség 127 289 +62 273 93-180 159 231 +72 169 70-99 273 123-150 Összesen 1001 706 -295 200 fővel kevesebben szavaztak, mint az első fordulóban, vagyis Molnár Pázmándy és Mezőfi hívei nélkül érte el a győzelmet. Mindkét kimutatás egyaránt tükrözi, hogy mind Uray, mind Dienes csupán az I. és III. tizedben, ahol a hivatalból kormánypártiak voltak többségben, tudott felülkerekedni, a másik két kerületben és a külterületen Sima hívei voltak elsöprő többségben. A birtokos paraszti II., IV. tizedben és külterületen Sima—Uray: 611:139, míg Molnár—Dienes: 715:286 volt az arány. Az adatok különösebb magyarázatot nem igényelnek. Érdemesebb rétegenként megvizsgálni a vegyeslakosságú I. tized szavazóinak megoszlását. Molnárra csupán egy takarékpénztári könyvelő és egy postatiszt szavazott a hivatalnoki és értelmiségi rétegből. 50 iparosból 35 Dienesre szavazott (70%), a kereskedők, szatócsok, korcsmárosok közül 25-ből 20 (80%), a módosabb gazdák közül 80-ból 45 (56%), a szegényebbek esetében 40-ből már csupán 5 fő (12,5%). A paraszti szavazóknak az I. tizedben is közel 60%-a Molnárra adta le voksát.248 Ezek az arányok utalnak némileg az országos képre is, de nem mérvadóak, hiszen itt mindkétszer ellenzéki képviselők álltak egymással szemben. A foglalkozást 247 CsmL Szentes v. Központi választmányának ir. 1897. 248 Uo. 6/1900. 345
