Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16. (Szeged, 1990)
Farkas József: „Földet és jogot a népnek” (A függetlenségi baloldal útkeresése. Sima Ferenc útja a radikalizmusig)
is feltüntető szavazási névjegyzékek közzétételénél már pontosan tudni lehetetett, hogy melyik körzet a kormánypárté és melyik az ellenzéké. A birtokos paraszti túlsúlyt mutató kerületek mandátumára mindenütt eséllyel pályázhatott az ellenzék. Nem véletlen, hogy a Függetlenségi Párt bázisa az Alföld volt. Ezt a mezővárosok és nagyközségek viszonylag kedvezőbb birtokmegoszlása tette lehetővé. Szentesen 1896- ban 1916 választásra jogosultat vettek névjegyzékbe, 1899-ben pedig 1812 főt. Ez a város összlakosságának közel 6%-a az országos átlag 2,7%-hoz képest lényegesen magasabb. Ez a tény mutatja meg, hogy csupán a cenzus leszállítása is Függetlenségi párti győzelmet hozott volna. Ezért szállt szembe a kormányzó párt a választójog minden kiterjesztési szándékával. Sima Ferenc tehát az országosnál kedvezőbb voksoló bázison tudta megalapozni a maga „királyságát”, még távollétében is el tudta érni, hogy Molnárt a következő ciklusban is képviselővé válasszák. Sima Ferenc látványos győzelme Molnár megválasztásakor csak tovább tüzelte ellenfeleit a végleges leszámolásra. A további eljárásokhoz már nem kellett a mentelmi jog felfüggesztése, elkezdődött hát Simával és híveivel szemben a végső ütközet. A sajtóban elkövetett „rágalmazásai” miatt 1900 áprilisában már börtönlakó. A börtönből írt versében, „Fogoly vagyok”, folytatja lapjában a lázítást: „Lesz virradat! S ha én már nem leszek, S nem izgat lelkem indulatja, De emlékem ott jár köztetek. S lázával A földet is megmozgatja. Korán, későn köszöntsön be az az idő Látunk törvényt s igazságot, De a vért ne sajnáljátok, mert gyávák Nem törik le a gazságot/”249 Lesz virradat, írja továbbá, ha a nép maga „mennydörög minden jogtipróra alkut nem ismerő halált!” Ez a vers már túllép a radikális politikus addigi reformokért küzdő cselekvő magatartásán és eljut a forradalmi megoldás igenléséig, holott 1898-ban még éppen a vérontás elkerülését szolgáló radikális reformok híve. A sitéri telepítés kudarca a reakció országos összefogása, a birtokos menet közben megnőtt kapzsisága révén, a hosszú évekig tartó hajsza aláásták Sima egészségét. Először Romániába ment egy tengerparti településre, hogy kezeltesse magát és pihenjen. Távozásakor azonban nyomban elfogató parancsot adtak ki ellene. Itt Veres István földbirtokos tanácsára és anyagi támogatásával Törökországon keresztül Amerikába ment. Valószínűleg bízva tehetségében úgy gondolta, hogy az Űj Világban visszaszerzi anyagi egzisztenciáját, míg közben itthon elülnek a viharok és aztán hazatérhet küzdelmei színterére. Nem így történt. Amerikában ugyan az ottani magyarok tárt karokkal fogadták, politikai menekültnek tartották. Népszerűsége ott is hamarosan megnőtt. Több magyarnyelvű lap munkatársaként dolgozott, színtársulatokat szervezett, színdarabokat írt, melyeket elő is adtak. Politikai beszédeket tartott. Mindezek csak egészségét ásták alá, de anyagi helyzete a hazatérést sem tette lehetővé. Hamarosan követte őt Hegyi páter is, ő sem viselhette tovább az üldözést, volt amikor halottas menet éléről ragadták el a csendőrök. Az ő segítségével tudott Amerikába jutni Sima Ferenc felesége és lánya is. Az ő kiutazásuk már a beteg Sima 248 248 Csongrádmegyei Ellenzék 1900. április 11. 346
