Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16. (Szeged, 1990)

Farkas József: „Földet és jogot a népnek” (A függetlenségi baloldal útkeresése. Sima Ferenc útja a radikalizmusig)

ázsiai fegyverei pótolják még ma is a törvény, jog, alkotmány szavát.”205 * (Eredeti kiemelés) — tartalmazza a Csongrád Megyei Ellenzéki Egyesület programja, majd konstatálja, hogy „rágalmazók, népirtók, sikkasztok, bamistanúszerzők, és korrupció szövetkezik a megyében Sima ellen. A korrupció és visszaélésék okait szintén egy megyétől távoli lap írja le találóan. Csongrád megyében hajdanán a kormánybiztosok mindent „agyonintézkedtek”, és „a megyei és városi klikkek agyonra pótadózták” a megyét. Az úrbéri és közlegelők perei során egy ügyvédi réteg hízott meg. „Mindig a legerőszakosabb főispánok kerültek Csongrádba.”200

Különösen ki kell emelni a Szentes városát ellepő zugügyvédek egész hadát, de egyáltalán a Szentesen letelepedő és a helyi előkelő családokból kinevelődött hatalmas ügyvédi réteget, mely a város és a megye vezetését szinte teljesen kezében tartotta. Tradicionális nemesi vezető réteg hiányában, mondhatni a náluk is rosszabb honoráciorok klikkje alakult ki. A haszonhúzásra, meggazdagodásra, felemelkedésre irányuló törekvéseik szinte semmilyen határt nem ismertek. „A klikkuralom érdekében mindenkit leszorítottak ott, akinek meggyőződése volt. Egy valóságos mintadarab Csongrád megye a múltnak szomorú rendszeréből”207 — írta egy másik vidéki lap. Hasonló megnyilatkozások tömegét lehetne hozni a korabeli sajtóból, mely érzékelteti az igen mélyre süllyedt Csongrád megyei közerkölcsöket és közéletet. Sima harcának teljes megértéséhez és szükségszerű bukásához azonban néhány konkrét adalék felhozása még szükséges. A már említett ügyvédi rétegből kerültek ki az alispánok, vármegyei főjegyzők, főszolgabírák és Szentes város polgármesterei. Az összefonódott klikkuralom mellett közöttük igen gyakori marakodással színezve a koncért folyó küzdelmet. Igazán csak akkor fogtak össze egymással, ha a támadás kívülről jött és feddhetetlenségüket vonta valaki kétségbe. Korrupciós ügyeiket, panamáikat, törvénysértő eljárásaikat tette valaki szóvá, mint Sima egészen a parlamenti interpellációk sorozatáig. Néhány arckép a sok közül: Dr. Tasnády Antal ügyvéd, Szentes város polgármestere volt 1892-ig, ekkor Sima és hívei megbuktatták erélytelensége és a fogyasztási adók körüli visszaélései miatt.208 Tasnády ügyvédi visszaélései és botrányai a Szentesi Lap állandó rovatát képezték, mint ahogy Schlésinger ügyvédé is, aki ellen állandó panaszok voltak, mivel klienseit rendre becsapta a rábízott pénz- behajtások után „elfelejtette” ügyfeleik számára átadni a pénzt. A botcsinálta ügyvéd bosszantására gyermekkórusok zengték a város utcáin, hogy „ne hagyd magad Schlesinger!” Ez a kitétel mottója lett a Szentesi Lap cikkeinek is. Szatmári Ede „ügyvéd” egyetemi végbizonyítványát hamisította, jogi egyetemet nem végzett, csak Debrecenben járt néhány évet teológiára. Hamisan nyert diplomával különböző tisztségeket töltött be. A klikkszellem őt is megmentette egészen a szegedi törvényszékig — ugyanis megtagadták Sima számára azt a lehetőséget, hogy állítását be is bizonyítsa, mármint, hogy Szatmári diplomája hamis, — mert sok minden más is kiderült volna. Mátéffy Kálmán volt dorozsmai főszolgabíró, akinek ottani visszaéléseit Vad- nay elpalástolta és azzal, hogy lemondott nem indítottak ellene eljárást. Bosszúból, mivel Sima a viselt dolgait nyilvánosságra hozta, egyik társával bottal vett elégtételt a képviselőn. Az országgyűlés mentelmi bizottsága nem látta Sima mentelmi jogát megsértve, de Mátéffy feljelentése során —- ugyanis botozáskor Sima őt megsértette és ezért feljelentést tett — a mentelmi jog felfüggesztését javasolta. Ezen még Chorin Ferenccel az élen a kormánypárt tagjai is felháborodtak. A visszaélések tömeges fel205 Szentesi Lap 1899. május 28. Program.

208 ,,1848” (Borsod megyei ellenzéki lap) 1899. július 2.

207 Szabadság (Miskolc) 1899. június 28.

208 CsmL Szentes város tanácsának iratai II. 2117/1899.

332