Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16. (Szeged, 1990)

Farkas József: „Földet és jogot a népnek” (A függetlenségi baloldal útkeresése. Sima Ferenc útja a radikalizmusig)

kötött két oldalt és végül az éljenzés a sorfalat alkotókra is átragadt. A menetben ha­ladtak a polgárok és vidéki küldöttségek is. Üllő', Soroksár, Nagykáta, Szecsó', Buda­fok, Albertirsa, Kecskemét, Szentes, Sári, Kisharka, Fehértemplom helységekből ér­kezett küldöttek, munkások, és polgárok. Továbbá 91 helységből érkezett együttérző, üdvözlő távirat. A népgyűlés tisztikara felerészben a szociáldemokratákból, felerész­ben a radikálisokból állt. Elnöknek Sima Ferencet és dr. Goldner Adolfot, jegyző­nek dr. Vig Viktort és Garami Ernőt választották. (Ez volt Garami első nyilvános szereplése hazatérése óta) Bokányi Dezső, Baron Ede, Sima Ferenc és Székely Béla mondtak beszédet. A nyitóbeszédek után az első szónok Székely Béla volt, méltatta az összefogás jelentőségét és a testvériség és egyenlőség elvét. Kifejezést adott annak a meggyőző­désének, hogy Magyarország függetlensége, melyet a Radikális Párt zászalajára írt, addig nem valósulhat meg, míg az általános választójogot ki nem vívták. „A radikális párt programjának végső konzekvenciája csak egy lehet: függetlenség. Szabad, füg­getlen egyén, szabad és független hazában. Ámde uraim ez a haza nem lesz addig füg­getlen és szabad, amíg az általános választási jog törvénnyé nem válik” — mondotta Székely Béla. Bokányi Dezső szónoklata is az „alkalomhoz illő” volt, azt néhány passzusának kivételével Sima vagy Székely Béla is elmondhatta volna. Az 1861-es országgyűlés feliratából idézve kezdte beszédét, mely így hangzott: „Mi a teljes jog- egyenlőség alapján akarjuk alkotmányos életünket biztosítani, akarjuk, hogy a pol­gári jogok élvezetében sem a vallás, sem nemzetiség közt különbséget ne tegyünk.” Majd azzal folytatja, hogy ezeket az elveket hogyan csúfolta meg a Szabadelvű Párt. Nyilatkozott Székely Béla felvetéséről is és a következőket mondta: „A haza? Mi t. elvtársak, t. népgyűlés, a hazát nem jelszavakban hordjuk, a hazaszeretet a szívünkben van, mi a hazát magasabb és nemesebb értelemben gondoljuk. De mi szociáldemokraták a hazát nem egy eltiport szolganéppel képzeljük, hanem szabad, független néppel, — polgársággal — követeljük tehát Magyarország függetlenségét és jólétét is nemcsak az osztrák kizsákmányolóktól, hanem a magyar kizsákmányolók- tól való megvédését is.” Majd abban a reményben fejezte be beszédét, hogy még több­ször is összejönnek és az összetartás eléri célját. Baron Ede németül beszélt — nem azért, hogy ezzel a nemzetköziséget dokumen­tálja, hanem mert a magyar kormányok hibájából sok ezren nem részesültek magyar nyelvű iskolai oktatásban — és szintén az általános választójog szükségességét fej­tegette. Sima Ferenc — felszólalásában a már megismert érveivel fejtegette a választó­jog kivívásának szükségességét. Jelentős teret szánt beszédében a munkásság érdemei méltatásának. „Nem volt még ország és nemzet a földön, mely 30 év alatt a kultúra és civilizáció terén oly óriási lépésekkel haladt volna előre, mint a magyar nemzet, mely a haladásnak, az alkotásoknak oly bámulatos eredményeit bírná felmutatni — oly rövid idő alatt — mint Magyarország! — mondotta, majd az 1000 éves kiállításra célozva, mely a nyugati látogatókat is elkápráztatta így folytatja — A magyar munkás­kéznek az alkotásai azok ott mind. És büszke voltam arra, amit ott láttam és büszke vagyok arra a népre, amelynek a keze munkája és véres verejtéke hozta létre azokat az alkotásokat.” Ezért a munkásságot a jogból sem lehet kizárni és ő mint radikális politikus mindenki számára követeli azokat a jogokat, melyet „Isten és a természet őstörvényei adtak számára”. A születési egyenlőségre való hivatkozás — a francia forradalom eszméi közé tartozik —jelentős helyet kapott beszédében. Végül azzal az ígérettel zárja beszédét, hogy a parlamentben bármilyen témáról lesz is szó mindig azzal kezdi majd beszédét hogy „Jogot a népnek!”162 Ugyanezt a gondolatot fejezi io2 Függetlenség 1898. május 9. 317

Next

/
Thumbnails
Contents