Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16. (Szeged, 1990)

Farkas József: „Földet és jogot a népnek” (A függetlenségi baloldal útkeresése. Sima Ferenc útja a radikalizmusig)

tábláknak, vagy jelvényeknek használata tiltva van.” További kikötés volt a rend- fenntartásért a kezesség vállalása. A menet nem zavarhatja a közlekedést, stb. Ezek mindig olyan kikötések voltak, amiket a rendőrség felhasználhatott a támadásra. Ezután következett a fó'város, amely az országgyűlési képviselőtől megtagadta a közterület átengedését, majd végül fellebbezés után a rendkívüli tanácsülés kegyeskedett kedvező döntést meghozni. Az utolsó döntés kimondására már 7-én délután került sor. így nem sok idő maradt az előkészületekre. Hamarosan megjelentek városszerte a falragaszok Pintér Gyula, Sima Ferenc, Székely Béla és Kardhordó Árpád aláírásával, amely a főváros polgárságát hívta meg.

„Az általános választói jog és titkos szavazás a leghathatósabb fegyver a korrupció és a zsarnokság ellen — tartalmazza a „Budapest polgárai!’’-hoz szóló felhívás —Eszköz arra, hogy a nép szava Isten szava legyen. Aki azt akarja, hogy a nép uralma lépjen a miniszteri abszolutizmus helyébe, az jöjjön el a gyűlésre. Polgárok ébredjetek! A munkások szervezzék, a polgárok miért aludjanak? Ha szövetkezetünk, akik jobb sorsát óhatjuk a hazának, erősek leszünk. Hogy erősek legyünk: gyertek el a gyűlésre kereskedők, iparosok, hivatalnokok, szellemi munkások, mind-mind, akik nép vagytok és polgároknak mondjátok magatokat. Munkás és polgár együtt lesz vasárnap, hogy tüntessen a szabadság mellett!”160

Az MSZDP vezetősége is röplapot adott ki az esemény kapcsán „Felhívás Budapest összes munkásaihoz!” címmel, melyben az általános választójog kérdését méltatva felhívott arra, hogy a munkásság gondoskodjon arról, hogy ez a tüntetés minden korábbit felülmúljon. Azt is tudatja a röplap, hogy jelen lesz Sima Ferenc orszátgyű- lési képviselő is.161

A népgyűlést délután négy órára hirdették, a gyülekezés pedig 1 órakor volt a Kálvin téren. Már délben elkezdődött a gyülekezés és hatalmas emberáradat lepte el a teret és környékét. A tüntető menet eleje már befordult az Andrássy útra, amikor a Kálvin téren még jelentős létszámú munkáscsoportok vártak indulásra. A sajtótudósítások szerint a Kálvin téren kb. 30 ezer ember gyűlt össze és az Aréna előtti téren pedig mintegy 50 ezer. Sokan az eseményről csak a menet láttán értesültek és később csatlakoztak. Az általános választójogért folytatott akciók sorában ez volt a leg- imponzánsabb, pedig a hatósági akadékoskodások miatt az előkészületekre gyakorlatilag nem is maradt idő. A felvonulók és részt vevők zömét a szervezett munkásság tette ki. A nehéz napokat átélő Szociáldemokrata Párt megmutatta igazi erejét, nem csupán abban, hogy hatalmas tömegeket tud megmozgatni, hanem szervezettségében és fegyelemben is. A munkásegyletek és szakmai szervezetek mintaszerű rendben sorakoztak fel. A menet élén a budai munkásképző egylet haladt és a két rúd közé kifeszített nemzetiszínű lobogó fehér mezőjében a „Nem lesz addig nyugalom Magyar- országon, míg az általános és titkos választói jog törvénybe iktatva nincs!” jelmondatot írták. Utánuk a cipészek, csizmadiák, szobafestők, könyvkötők és sorra a többi szakmai szervezetek haladtak egyleti zászlókkal és feliratos táblákkal, melyek zöme az általános választójogot követelte és a sajtószabadság mellett tüntetett. „Le a cenzúrával! Jogot a népnek!, stb. jelszavakat írtak fel és „Éljen a szociáldemokrácia! Éljen Sima Ferenc! Éljen dr. Székely Béla! Éljen az általános, és titkos választási jog!” jelszavakat kiabáltak. A vöröszászló használatának tilalmát kijátszva vörös tollat tűztek kalapjuk mellé. Ez nem szerepelt a rendőrségi tilalmi listán. Az Andrássy úton a zöld fák alatt végigvonuló vöröstollerdő a Marseilleise-t énekelve nem mindennapi látványt nyújtott. A járókelők és a kiváncsi tömeg sorfalat al316

160 Uo„ Népszava 1898. május 14.

161 FL. Főkap. ein. res. 697/1898., 700/1898.