Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16. (Szeged, 1990)

Farkas József: „Földet és jogot a népnek” (A függetlenségi baloldal útkeresése. Sima Ferenc útja a radikalizmusig)

zárásra és 150 Ft pénzbüntetésre ítélték Brett Miksa egyetemi hallgatót.152 1 évi elzárásra ítélték Bokányi Dezsó't, az Épító'munkásban megjelent cikkei és a „Proletárok! Elnyomott munkásnép!” c. röpirat miatt. Az utóbbit a kiadáskor még a vizsgálóbíró nem találta büntetendőnek.153 Csizmadia Sándor is egy évi büntetést kapott és tömegesen ítélték el a pártvezetőség tagjait, a Népszava cikkíróit, a szakmozgalom vezetőit, a szaklapokban írt cikkek miatt.162 163 164 * 166 * 168 A nagyobb ítéletek mellett sorozatosan szabták ki a „kisebb” büntetéseket. Adománygyűjtés címén mindenkit 100 Ft pénz- büntetésre ítéltek, akinél motozás során bármilyen forrásból származó pénzt találtak. Bokányit pl. csak azért bírságolták pl. 50 Ft-ra, mert az egyik népgyűlésen visszaszólt Krecsányi kerületi kapitánynak. Hasonlóan napirendre kerültek vidéken is a büntetések és egymást érték a hatósági vérengzések. Mindezek felsorolása csupán egy külön dolgozatot igényelne, így a témát csupán érinteni lehet e helyen.

Ilyen körülmények között teljesen érhető volt, hogy a korábbi években megszokottnál is nagyobb szigorral akadályozták a május elsejei ünnepségek megtartását. Az MSZDP vezetősége „szövetségese Sima Ferenc országgyűlési képviselő által” próbált gyűlési engedélyt kérni május elsejére. A rendőrség viszont a tiltó miniszteri engedély kijátszását látva a kérésben, betiltotta a népgyűlés megtartását.155 A rendőrség nem elégedett meg a tilalommal, hanem további óvintézkedéseket is tett. Bokányi Dezsőt, aki „alighanem szónokolni szeretne május 1-én”, a rendőrség április 28-án kiemelte az ágyából és a toloncházba kísérte négy napra.158 Ugyancsak becipelték Baron Edét is, aki 10 nappal „tartozott” az engedély nélküli adománygyűjtés címén rá kiszabott 100 Ft büntetés fejében. Április végén vált esedékessé Grossmann Miksa 4 hónapos büntetése is. így a rendőrség a pártvezetőség ki nem toloncolt tagjait is kivonta a forgalomból május elsejére. Baron búcsú estélyt akart rendezni vendéglőjében, amikor rárontottak és becipelték, de még a korcsma előtt sétálókat is letartóztatták.157 A szervezett munkásság vezetőitől megfosztva az igen erős hatósági előkészületeket látva, csak csendes ünneplésre szorítkozhatott, bár az ünnep vasárnapra esett. Egyedül Szerb-Bókán kíséreltek meg felvonulást vörös zászlók alatt. Az ottani csendőrség azonban 3 embert megölt és 6-ot súlyosan megsebesített.158 Ezek után a pártvezetőség a radikálisokkal megegyezve május 8-ára halasztotta a népgyűlés egy- behívását. Az engedélyt ismét a radikálisok kérték meg az Aréna előtti térre népgyűlés megtartására és tiltakozó felvonulásra. Az engedélyt ezúttal megkapták. „Bizony sok utánjárásra volt szükség, míg a véleményszabadság hazájában megengedték a vasárnapi népgyűlést — írta a Függetlenség. — Eredetileg május elsejére tervezte a radikális párt, de mert nyilvánvaló volt, hogy a rendőrség a szociáldemokratáknak a gyülekezést nem engedi meg a radikális párt kérte az engedélyt, jobban mondva jelentette be, hogy népgyűlést tart.”159

A főkapitány a kiadott végzésben egy sor feltételhez kötötte az engedély megadását. Engedélyt kéretett a fővárostól, hogy az illető területet átengedi népgyűlés céljára, — szokatlan kikötés volt — kikötötte, hogy a menet nem térhet el a kijelölt útvonaltól. A menet csak nemzetiszínű zászlókat vihet és engedélyezett egyleti zászlókat. „Vörös zászlónak, valamint a közrendet netán sértő feliratokat tartalmazó

162 Függetlenség 1898. április 5.

163 Függetlenség 1898. április 89. FL Főkap. ein. res. 427/1898.

151 A kiszabott bírósági ítéleteket tartalmazza a Rendőrségi évkönyv 1898. 395—397. Sajtóperekben kiszabott ítéletek uo. 398—402. 1.

166 Uo. 269. 1.

156 Függetlenség 1898. április 29.

157 Uo. április 26.

168 Rendőrségi évkönyv 1898. 269—270. 1.

159 Függetlenség 1898. május 9. (Rendkívüli kiadás)

315