Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16. (Szeged, 1990)
Farkas József: „Földet és jogot a népnek” (A függetlenségi baloldal útkeresése. Sima Ferenc útja a radikalizmusig)
tegritást fejezi ki. így együttesen azt lehet mondani, hogy a program fő hibája —és ez a Radikális Demokra Párt programjára is vonatkozik—, hogy a nemzeti kérdésben nem tud előremutató programot adni. A program kétségtelenül legpozitívabb része, a földkérdés megoldására vonatkozó — lényegében Sima Ferencnek már az évekkel korábban megfogalmazott álláspontjának az átvételére épülő — javaslat. Az összes nagyuradalmak kisajátítását tartalmazó követelés és ezek parcellázása, áruba bocsátása, illetve bérlet formájában való kiosztása olyan követelés volt, amely megfogalmazását tekintve közel állt a Független Szocialista Párt ceglédi kongresszusán elfogadott „földosztó” javaslatához. Hiányossága, hogy a javaslat konkrét megfogalmazása hiányzik, nem mondja meg, hogy mit ért „nagyuradalom” alatt. Nem szab felső határt. így a Sima Ferenc által megfogalmazott formula, hogy az állam annyit sajátítson ki, amennyit a közszükség igényel, vagyis amennyi a nincstelenek földhöz- juttatásához szükséges, a szintén elvont megfogalmazása ellenére pozitívabbnak tűnik. Sima programja tartalmazza a földbirtokmaximum megállapítását is, ami szintén radikális követelésnek számít. A program konkrét javaslatot erre nézve nem tartalmaz. Ismert viszont Sima Ferencnek erre vonatkozó álláspontja. Sima Ferenc a földbirtok felsőhatárát 6000 kh-ban kívánta megállapítani, amint ezt az egyik képviselői beszámolójában már kifejtette Szentesen. Achim L. András későbbi programjában szereplő 10 000 holdas felső határ szerepel. Ennek tudatában 1898-ban megfogalmazott Sima-féle földreform-javaslat évtizedekig a leghaladóbb polgári, és egyben a legelső komolyabb javaslatnak számított. Sima 6000 holdas felső határt indokló beszédében arra is kitér, hogy az így felszabaduló birtokot, váltság útján, a nép kezére kell adni telepítés és örök bérlet formájában. „így feltámad egy hatalmas polgárelem a mezőgazdaság világában és ez esetben a nagybirtokosok többet fordítanak a gyárakra, miáltal a munka megoszlik az országban arányosan és akkor lesz Magyarország gazdaságilag és iparilag vagyonos, erős és hatalmas állammá.118 — mondotta Sima. Sima tehát a feudális maradványok felszámolását, a mezőgazdaság kapitalizá- lódásának meggyorsítását kívánta szorgalmazni. A kártérítés nélküli kisajátítás gondolatáig ebben az időben még nem jutott és nem is juthatott el. Ez tiszta formában még 1945-ben sem fogalmazódott meg. Ez a program hozzájárult Sima Ferenc későbbi tragikus bukásához. Maga ellen hangolta ezzel országosan a birtokos osztályok gyűlöletét. A Radikális Demokrata Párt végleges programjának megfogalmazására április közepén került sor. Lényegében a Sima által közzétett programot vették alapul, de azt jelentősen ki is bővítették, ami feltétlenül a program javára vált. (4. sz. melléklet) Az új 12 pont értékelésekor a programról adott áttekintés mellett szembetűnő, hogy igen jelentős részét teszik ki a szociális intézkedések és munkásvédő követelések. A közoktatás államosítása, ingyenessé tétele, ingyenes egészségügyi ellátás, igazságszolgáltatás stb. A program egyik legértékesebb részét adja. Benne a szülési segély követelésével, amely a szociáldemokrata megfogalmazású hasonló programpontokból hiányzott. Sima programjának 18—22. pontjai teljesen megyeztek az akkori szocialista mozgalom által megfogalmazott napi követeléseivel. Ami arra vall, hogy Sima a szociáldemokrata pártvezetőséggel is egyeztette programját, de nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy Mezőfi Vilmos is a Függetlenség szerkesztőségében dolgozott. A program szakszerűségét illetően is a legjobban megfogalmazott pontok azok, amelyeket a hazai munkásmozgalom már kimunkált. Itt 148 148 Szentesi Lap 1898. augusztus 3. A beszéd július 31-én hangzott el. 313
