Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16. (Szeged, 1990)

Farkas József: „Földet és jogot a népnek” (A függetlenségi baloldal útkeresése. Sima Ferenc útja a radikalizmusig)

várban történtekről. A főkapitány a tájékoztatót megadva azt is közölte, hogy Kor- nai először a Riadó c. versét kívánta szavalni, de ettől végül elállt. Kérte a hivatalából való elbocsátását.145 Arról is jelentést tett a főkapitány, hogy a 12 pont szerzői 16-án éjjel újabb titkos értekezletet tartottak és elhatározták, hogy az április 11-e mozgalom alapjául is az új 12 pontot teszik meg. Ekkor már a rendőrség Mester Károly személyében külön detektívet állított a függetlenségi mozgalom megfigyelésére is, aki rendre jelentette az előkészületeket. Ő jelentette, hogy a 12 pont egyik szerzője Lenkey Gusztáv, a Magyar Esti Lap főmunkatársa „erős paktumot kötött a helybeli szociáldemokrata párt vezetőségével, hogy minden esetben netáni panaszaikat közzé fogják tenni”. Arról is meggyőződött március 19-én, hogy gyűjtést is rendez számukra. Azt is megtudta, hogy az új 12 pont szerzőit a Függetlenségi Körből és az Irányi Asztaltársaságból is kizárták. A kizártak Seffer László enöklete alatt új asztaltársaságot hoztak létre „Közvélemény” néven. Az alapszabályok beterjesztésével Major Péter cipészt és Zsidai János asztalost bízták meg, az ügyek végrehajtásával pedig Rajháti Győzőt. A vezérkar Seffer László, Lenkey Gusztáv, Kornai István, Rajháti Győzőből állt.146

A radikálisok mozgalma kétségtelenül olyan színt vitt a március 15-i ünnepekbe, ami a Függetlenségi Párt szemében is vörös posztónak számított. Ezt mutatja a kiközösítésük is. Az Irányi Asztaltársaság volt ekkor az egyetlen alapszabállyal rendelkező politikai egyesület. A volt vezére — akit később visszafogadtak — Seffer László, egyik fő részese volt az új 12 pontnak. Komáihoz hasonló Habsburg-ellenes beállítottságú személyiség. 1878-ban, a Verhovay-akció kapcsán az Egyetértésben Tisza Kálmán ellen írt cikke miatt 1 évi börtönre ítélték, amit 3 hét híján ki is töltött. A királyi pár ezüst lakodalma alkalmával kegyelmet kaptak a politikai foglyok, ő volt az egyetlen. Része volt 1895-ben a Hentzi szobor elleni merényletben. Ezután a szobor mellé őrséget kellett állítani. Kezdeményezője és szervezője volt Kossuth Lajos halálának évfordulóján rendezett zarándok menetnek.147

Az új 12 pont megfogalmazása következménye volt a függetlenségi mozgalomban megindult bomlásnak és a Radikális Demokrata Párt megalakításának. Seffer László és híveinek programja, az új 12 pont, egyúttal hozzászólás is volt Sima Ferenc által közzétett programjavaslathoz. (3. számú melléklet)

Az új 12 pont lényeges kérdéseit illetően, megegyezett a Sima Ferenc által közzétett programmal. Néhány kérdésben annál következetesebb volt. Az ország teljes politikai és gazdasági függetlenségét követelte, míg a Sim a tervezeténél a „perszonál unió alapján” kitétel is szerepel. Lényegében ez a program is a polgári jogegyenlőség kérdését helyezte középpontba, a demokratikus szabadságjogok biztosítása, rendi maradványok megszüntetése, progresszív adózás és munkásvédelmi törvények sürgetése. Részletesen foglalkozik — az önálló vámterület, önálló nemzeti bank stb. — a hagyományos függetlenségi követelésekkel, melyek feleslegesek az első pont után. Ezek a követelések a Sima tervezetében nem kapnak külön helyet, mivel a politikai és gazdasági függetlenség követelésében értelemszerűen benne vannak. Pozitív és a Sima programjában nem szereplő pontoknak tekinthető a 9. és a 10. pontban megfogalmazott állásfoglalás. A nemzetiségiekkel a béke keresése és főként a nagyhatalmi törekvésekről való lemondás, a semlegesség követelése. Végül itt szerepel a szocialista programokból átvett kitétel, az állandó hadsereg megszüntetése is. Kár, hogy ezt rontja all. pont, amely éppen a nagyhatalmi törekvéseket, illetve az in146 FL Főkap. ein. res. 448/1898., 450/1898., 449/1898.

116 Uo. 625/1898. április 19.

147 Szinyei: Magyar írók XH. k. Bp. 1907. 866.1.

312