Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16. (Szeged, 1990)

Farkas József: „Földet és jogot a népnek” (A függetlenségi baloldal útkeresése. Sima Ferenc útja a radikalizmusig)

élet minden kérdésében és éppen ezért, ha Önök messzebbre akarnak menni, mint mi, az ellen nekünk kifogásunk nincsen. Amíg programunk az Önökével megyezik, önök velünk jöhetnek és mi is önökkel megyünk előre... küzdünk önökkel együtt a szabadságért.”133 134

A szociáldemokrácia közvetlen hatása mellett még egy közös jellemzó't kell kiemelni, mely motiválta a haladó polgárság gondolkodását, az ideális emberiség boldogító felfogást. A testvériség eszméjéből táplálkozva, mint Murányi Elemér idézett cikkénél is láttuk, jelentős helyet foglal el humanizmusra való hivatkozás. Székely Béla a fent megjelölt gyűlésen mondott kijelentése: „mindannyian eggyek, testvérek vagyunk és különbség közöttünk nincsen”. Általában szívesen hivatkoznak a Függetlenség cikkei is a humánumra, az emberszeretetre a radikális demokrata nézetek kifejtése közben. Ez a humanizmus, embercentrikus, szenvedőkkel együttérző felfogás, gyakran éppen a társadalmi fejlődés törvényszerűségeinek megértését gátolja, nem értik meg a szabadversenyes kapitalizmus lényegét. Mint azt Kasics cikke tükrözi, hanem a dolgozók nyomorát, a középrétegek tönkremenését, a szubjektumnak, a kormánypolitikának tudja be.

Mint az eddigiekből is kitűnt az 1890-es évek végének radikális gondolkodásában jelentős helyet kaptak a szabdkőműves eszmék; a testvériség gondolata. A radikálisoknál a haladás, a humanizmus jelszava gyakorta „Isten”-re hivatkozással is párosult, tükrözve a hazai szabadkőművesség fogyatékosságát, a páholyok tiszteletben tartották a vallásosságot — azt nem firtatták. A szabadgondolkodás és radikalizmus azonban nem feltétlenül kapcsolódott össze, mutatja ezt Pulszky Ágost, aki a parlamentben az egyik legreakciósabb képviselőnek számított. Ezért vitathatók az eddigi feldolgozások egybehangzó megállapításai hogy a hazai polgári radikalizmus atyja Pulszky Ágost és Pikier Gyula lett volna.131 Mindezek előrebocsátásával feltétlenül egyet kell érteni Mérei Gyulának a polgári radikalizmus eszmei forrásait, hordozóit illető megállapításaival.135

3. A Radikális Demokrata Párt programja ÉS SZÖVETSÉGE AZ MSZDP-VEL

A radikális demokraták pártszervező akcióit keresztezte, de elő is segítette március 15-e 50 éves jubileumának megünneplése. Az ünnepséget országosan nagy előkészületek előzték meg. A kormány ha lehet még fokozta a sajtószabadság elleni fellépéseit. A Népszava egyes számaiban már több volt az üresen maradt rész, mint a teleírt. A Függetlenségi Párt „hazafias” felbuzdulásában pedig imponáló, világraszóló ünnepséget akart tartani. Voltak, akiknek nem volt mit ünnepelni. Bokányi Dezső ezt úgy fogalmazta meg, hogy nincs mit ünnepelni, mert „bilincsbe van verve a sajtószabadság”.136 A szociáldemokraták nem ünnepségre, hanem tiltakozó akcióra készültek, március 13-ára körmenettel egybekötött tiltakozó gyűlést hívott egybe a pártvezetőség. A felvonulás során egyleti zászlók és más feliratok mellett fekete gyászkerettel, nagy fekete kereszttel ellátva vitték a „A magyar sajtószabadság élt 50 évet” feliratú táblát. A tiltakozó gyűlés beszédei közül kiemelkedett jelentőségében

133 Függetlenség 1898. május 9.

134 Horváth Zoltán: Magyar századforduló Bp. 1961.

Mérei Gyula. Polgári radikalizmus Magyarországon 1900—1919. Bp. 1947.

135 Mérei Gyula: i. m. 1—9.1.

136 Függetlenség 1898. március 7.

308