Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16. (Szeged, 1990)

Farkas József: „Földet és jogot a népnek” (A függetlenségi baloldal útkeresése. Sima Ferenc útja a radikalizmusig)

Kétségtelen, hogy a pártalakulás bejelentése, a program közzététele után indult meg valójában a párt szervezése és mögé felsorakozó csoportosulás kikristályosodása. A megmaradt nézeteltéréseket végig nem sikerült áthidalni, ezért,— amint a későbbi események mutatják — az alapvető csoportosulások megőrizték önállóságukat. így a Demokrata Kör és velük közelebbi kapcsolatban álló radikális szabadelvűek az egyik oldalon és Sima Ferenc hívei, akik közé a Függetlenség c. lap munkatársai, a 48-as polgári körhöz tartozó fővárosi polgárság és értelmiség jelentős része tartozott. A polgári kör jelentősebb szerepet játszó figurái közül a már többször említett Kasics Péter, Kornai István mellett említésre érdemes nevek: Kardhordó Árpád, a kereskedők képviselője, Víg Viktor ügyvéd, Seffer László újságíró, Lenkey Gusztáv, Fényífy Kálmán hivatalnokok, Molnár Jenő ügyvéd, a polgári kör első ideiglenes elnöke volt. Az utóbbiak közül többen Seffer László vezetésével az Irányi Asztaltársaság tagjai voltak. Ebből a csoportosulásból feltétlenül ki kell még emelni Lukács János géplakatos nevét, aki számos népgyűlés szónokaként szerepel és a források egy része szocialistának tartja. A vidéki városok közül elsősorban a már említett Újpest és más peremkerületekben voltak az új pártnak hívei (Erzsébetváros), de főként Szentesen, ahol a Függetlenségi Párt Ügron-frakciójához tartozó kör tagjai

— Sima hívei — bizalmat szavaztak Simának és csatlakoztak az új párthoz. Szentes mellett más Csongrád megyei helységekben, de Mezőtúron és az Alföld más pontjain is szaporodtak a Radikális Párt hívei. Az országos szervezkedés kapcsán a Függetlenség tudósítása szerint Sopronban külön lapja volt a pártnak és az ottani törvényhatóságban 7 mandátummal rendelkeztek. A párt alakuló ülésére április 17-én került sor.125 Az alakuló üléseken általában Vázsonyi Vilmos képviselte a pártot.

Az új párthoz csatlakozók listáján szerepel még Palágyi Lajos költő és lapszerkesztő. Palágyi május 1. c. versét sokáig szavalták szociáldemokrata ünnepségeken. Korábbi munkásverseiben közel állt a munkásmozgalomhoz, majd attól eltávoladva fejti ki további költői és publicisztikai tevékenységét. Fivérével, Menyhérttel, az ismert filozófussal adják ki és szerkesztik a Jelenkor c. irodalmi és társadalmi hetilapot. A lap számos haladó irodalomtörténeti érdemei közé tartozik, hogy teret adott Vajda Jánosnak és harcolt a Pósa Lajos-féle költészet ellen. Ugyanakkor hangvétele nemzeti —■ nacionalista — és antimaterialista, mely a filozófus Palágyi magatartását is tükrözi. A lap cikksorozatot közöl Mikes Lajostól, aki „cáfolja” Marx materializmusát, elsősorban a tőkéről értekezik. Az értelmezése vulgáris, cáfolata bárgyú és meglehetősen ködös.126 A Jelenkor figyelemreméltó cikkei közül említést érdemel Palágyi Lajos írása, amely az igazi hazafiság kérdésével foglalkozik. A cikk a világ legfontosabb kérdését a hazafiság és nemzetköziségben látja. „Állítjuk — írja Palágyi

— hogy csak gondolkodásra képtelen, avagy lelketlen ámító elmékben fogantatott meg az a vélemény, hogy a nemzeti és nemzetközi elv egymást kizárják.” A nemzeti elvet tartja a legeszményibbnek és a leggyakorlatibb elvnek, a nemzetközi alatt az egész emberiség ügyéért való munkálkodást érti. Elveti a fajgyűlöletet, a népirtást és a leigázást. Számos mozzanata arra vall a cikknek, hogy Palágyi megsejti a nemzeti és nemzetközi dialektikáját, de elutasítja a nemzetköziség szociáldemokrata felfogását.127 Helyesen nyilatkozik Palágyi Lajos, amikor a Hét c. lappal vitázik. A Hét a zsidó irodalomnak kér polgárjogot, ezzel kapcsolatosan leszögezi, hogy helytelen a Hét álláspontja, mert a zsidóság kérdését nem faji, hanem vallási kérdésként kell

125 Függetlenség 1898. április 16.

126 Jelenkor 1897. március—áprilisi számai

127 Jelenkor 1896. december 6.

305