Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16. (Szeged, 1990)
Farkas József: „Földet és jogot a népnek” (A függetlenségi baloldal útkeresése. Sima Ferenc útja a radikalizmusig)
tó'l és megélhetéstől is... Nagy részének nincs meg a betevő falatja, mivel éhségét csillapítsa és az a ruhadarabja, mivel meztelenségét az idő viszontagsága ellen befedje. Ennek a népnek annyi sem jut ki a polgári szabadságból — alkotmányos életünk szégyenére —, hogy gyűlésein a maga bajait megbeszélhesse...110 „Nem is demokrácia, nem népuralom ez a mai alkotmány, hanem a leghitványabb fajtájú oligarchia, — írja Sima egy másik cikkében — egy szabadalmazott törpe pártnak nyomorult zsarnokoskodása, melyben a hatalom polcára tolakodott köznapi tehetségek fegyverrel és börtönnel szereznek érvényt alacsony színvonalon álló akaratuknak, mert szellemi felsőbbségük hiányában erre másképp nem képesek.”111 Az egyenlőség, testvériség elvének megvalósítása, az ország valamennyi állampolgárának egyenlősége, alkotmányos jogainak biztosítása, vagyis a polgári jog- egyenlőség elve, a francia forradalom eszméi voltak azok, amelyek Sima politikai alapállását meghatározták. Az állampolgári jogok egyenlőségének elve szembe találta magát a túlélő rendi maradványokkal, így az utóbbiak elleni harc szükségszerűen kapcsolódott össze Simánál a demokratikus szabadságjogok maradéktalan biztosításáért folytatott harccal. A szociáldemokratákhoz hasonlóan ezek közül is a legnagyobb jelentőséget az általános választójog kivívásának tulajdonította. „Az általános választási jog — folytatja fenti gondolatát — behozatala által tehát le kell tépni a nemzetről a rabszolgaságnak ezen utolsó maradványait, le kell dönteni az osztálykiváltság amaz utolsó válaszfalait, melyet a születés és vagyon ember és ember közé emelnek, hogy a lenyugvó XIX. századunk legalább utolsó napjaiban megvalósuljon Magyarországon az igazi demokrácia. Akit az isten egyformára teremtett, tegyük valójában emberré a polgári és emberi jogok gyakorolhatása által vallás, felekezet és nemzetiségre való tekintet nélkül, hogy amint közös édesanyánk, ez a drága magyar haza, azonképpen testvérekké legyünk, mint ugyanazon anyának gyermekei.”112 A polgári jogegyenlőség eszméje Simánál tiszta formában jelenik meg vallási és nemzetiségi előítéletektől mentesen. A korszak oly kevés józan polgári megnyilvánulásait ismei ve ez utóbbi magatartás külön kiemelést is érdemel még akkor is, ha Sima érvei közül sem hiányzott a szocialista forradalom és nemzetiségi mozgalmak elkerülésének józan polgári érve. A szociális feszültség józan társadalmi reformokkal történő levezetése képezte a Sima által meghirdetett törekvések további indoklását. „Ha valaha meglepetések lesznek Magyarországon, ha kitör a szociális forradalom: annak egyedül a hatalom lesz az oka; mert szuronyokkal el lehet ugyan egy ideig hallgattatni a jogos panaszokat, meg lehet félemlíteni a jogait és igazait kereső népet: de ha egyszer az a nép nem bírja tovább tűrni az éhséget, nincs a világnak az a szuronyerdeje, mely képes lenne a kitörő szenvedélyeknek gátat vetni.” Ezért kell új radikális pártot alakítani Sima szerint, melynek jelszava: „ Jogot és kenyeret a népnek!” Nem elég, hogy az ország Ausztriától közgazdaságilag független legyen, hanem az emberi jogok és kötelezettségek terén is az kell, hogy legyen. „Magunkévá kell tenni a jogtalan és kenyeretlen nép ügyét, mert az is a nemzet testéhez tartozik és ki kell tartanunk érdekei mellett bármit mondjon is a hatalom és bárhogyan pellengérezzenek is annak uszályhordozói....113 Sima Ferenc számára a kenyérkédés egyik legfontosabb összetevője a földkérdés volt. Korábbi ezzel kapcsolatos megnyilvánulásai közül számosat már érintettünk uo Függetlenség 1898. február 3. „Radikális program” 111 Függetlenség 1898. február 6. „A választói jog kiterjesztése.” 112 Uo. 113 Uo. február 3. „Radikális program” 302