Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16. (Szeged, 1990)
Dóka Klára: Herrich Károly élete és működése (1818–1888)
A Tisza-szabályozási Központi Bizottság megalakulásakor mindössze három főből állt: Herrich Károly főmérnök mellett Szapáry János kiküldött biztoskét (elnökként), Vayay András „törvénytudó” (jogtanácsos) beosztásban tevékenykedett. A Bizottságban a műszaki ügyek intézése nem jelentette a munka teljhatalmú irányítását, ahogyan ezt gyakran olvashatjuk. Herrich viszonya Szapáry Jánoshoz, a Bizottság elnökéhez, a felügyeletet ellátó minisztériumhoz éppen olyan volt, mint a 18—19. században dolgozó mérnököké, akik egy-egy vízszabályozási királyi biztos mellett tevékenykedtek. Az elnök tárgyalt az érdekeltekkel, vett részt a társulatok ülésein, ő levelezett a minisztériummal, sőt annak műszaki szervével, a General Baudirection-nal is. Az osztálymérnökök szintén a Bizottság elnökével álltak kapcsolatban, Herrich legfeljebb láttamozta jelentéseiket. Feladata a munka elvi koordinálása, a költségvetések, számadások ellenőrzése, a műszaki felülvizsgálat volt, jelentéseit azonban csak Szapáry küldhette tovább.53 A szabályozási tevékenység összehangolásánál Herrich első fontos lépése az 1851-ben összeállított ütemterv volt, amely a feladatokat hosszabb távon meghatározta. Készítésére 1851. szept. 17-én kapott megbízást. Az eddigi utasítások, a kialakult viták, eltérő vélemények alapján úgy látta, hogy a szabályozás alapelve csak Vásárhelyi és Paleocapa eltérő véleményének „okos összekapcsolása” lehet.54 Részleteiben vizsgálta meg az egyes szekciók helyzetét, az osztálymérnökök által elkészített részletterveket és költségvetéseket. — A beregi Tisza-szakasz részletes szabályozási tervét Kommenovich Sándor dolgozta ki. A munka a csekei átmetszéssel, a bene-vári gáttal és a borsovai csatornával indult meg. — A bodrogközi és felső-szabolcsi Tisza-szakaszról a tervet 1847-ben még Barla Sámuel állította össze. Leányvár, Győröcske, Záhony térségében kezdték meg töltés, Babán átvágás létesítését. — Az Ondava—Tapoly szekcióban Herrich terve volt a kiindulás, melyet Hevessy Károly bontott le részleteire, a Hór—Szürnyeg közti Ondava—Tapoly csatorna bővítésében jelölve meg a legfontosabb munkát. — A legnagyobb arányú építkezés — Eggert József részlettervei alapján — az alsószabolcsi szekcióban vált aktuálissá. Az 1847-ben megkezdett tiszadobi átvágás, tiszadob—szederkényi gát mellett tervbe vették a Ferenc-ér szabályozását, a cse- gei, takta-kenézi átvágás kiemelését, a tokaj—ladányi valamint a taktaközi gátakat. — A hevesi szekcióban Fodor János részlettervei alapján kezdték a szalók—taksonyi, rofi, gyanda—tiszabői töltéseket, kőtelki, cibakházi átvágásokat. — A csongrádi és bácsi szekcióban az 1850-es évek elején csak minimális mértékben terveztek munkálatokat, és igen sok gondot okozott a körösi szekció is. — A Körös-vidékről a 18. század óta több szabályozási terv készült, melyek a három Körös és Berettyó rendezése mellett magukban foglalták a Kis- és Nagy-Sárrét lecsapolását is. 1829-től megyei közmunkával a felsőbb folyószakaszokon jelentős eredményeket értek el, azonban a csongrádi, békési részeknél a munka folytatásához állami segítség kellett volna. Bár a körösi érdekeltség a tervek 53 OLD 258. 222/1854. 54 OL D 258. 141/1852. „dass eine kluge Verbindung der 2 Systhemen, und dessen Gleichförmige Anwendung entlang der ganzen Strecke in grösseren Abtheilungen das einzige Mittel sei...” 174