Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15. (Szeged, 1989)
Szent-Györgyi Albert Szegeden
dalomban fontos szerepet tölt be: az emberiség millióinak ad megélhetést. Ez az új helyzet egészen új feladatokat ró az egyetemre. Míg azelőtt az egyetemeket a tudni- vágyóknak kis rétege magáért a tudományért kereste fel, a mai nagyszámú hallgatóság nagy része nem tudományt, hanem szakképzettséget keres, hogy azzal kenyerét megkereshesse és a társadalomnak hasznos munkása lehessen.23 A kongresszuson az angolszász jellegű oktatás, a gyakorlatias képzés igen erős vitákra adott alkalmat, és az uralkodó rétegek reprezentánsainak tajtékzó haragját váltotta ki. Kornis Gyula, a hivatalos Magyarország oktatásügyének képviselője Az egyetemi oktatás főbb kérdései címmel olyan előadást tartott ezen a kongresszuson, amely élesen támadta az angolszász jellegű szakképzést és főleg az új szovjet képzést. Szerinte azért került válságba az egyetemi oktatás, mert elvesztette vallásos talaját és demokratizálódik. Ez a demokratizálódás intellektuális elproletároso- dáshoz vezet. A vitában a hivatalos tekintélyek állásfoglalásai miatt a gyakorlati képzés hívei még elszigetelődtek, a gyakorlati irányú képzés felé irányulás szükségességét azonban maga az élet igazolta. Bár Szent-Györgyi a kongresszuson elsősorban a gyakorlati képzés szükségességét hangsúlyozta, foglalkozott az egyetem másik fontos feladatával, a kutatómunkával és tudományos képzéssel is. Ennek alapkövetelménye lett volna az intézetek jó felszereltsége, valamint a fiatal kutatók megfelelő díjazása. A szegedi orvoskar ezen a téren jelentős eredményt mutatott fel. Az új klinikák felépítésével, az intézetek korszerű elhelyezésével, a Rothermere és a Rockefeller alap jelentős anyagi támogatásával nagy lehetőség adódott az elmélyült tudományos és kutató munkára. A Rockefeller Foundation a szegedi egyetem matamatika-természettudományi karán, valamint az orvosi kar elméleti intézeteiben folytatott kutatások támogatására 119 000 dollár egyszer s mindenkori, és azonfelül hosszabb időre szóló évi segélyt biztosított. Az alap kívánsága szerint a szegedi egyetemen Természettudományi Kutatási Bizottságot alapítottak, amelynek elnökévé Szent-Györgyi Albertet, helyettesévé Fröhlich Pál professzort nevezte ki 1931. június 16-án Klebelsberg kultuszminiszter. Ezen bizottság anyagi támogatásával tudta elvégezni Szent-Györgyi professzor iskolája a biológiai oxidáció és izomélettan kérdéseivel, Rusznyák István és Purjesz Béla professzorok a belgyógyászat terén, Jancsó Miklós és Ivánovics György professzorok a kemoterápiás hatás mechanizmusával foglalkozó kísérleteket. Szent-Györgyi professzornak a haladó pedagógiai nézetek gyakorlati megvalósítására 1940-ben, az egyetem rektorává választása alkalmával volt módja. Rektori székfoglalójában a meghonosodott szokástól eltérően nem a szaktudományáról értekezett, hanem az egyetem hármas hivatását fejtette ki. Egészen a felszabadulásig egyedüli példa volt ez a székfoglaló a hagyományoktól való elszakadásra és oktatásinevelési program kifejtésére. 23 Szent-Györgyi Albert: Természettudományos képzés és laboratóriumi munka az egyetemi oktatásban. — Magyar Felsőoktatás. Az 1936. évi Országos Felsőoktatási Kongresszus munkálatai. 3. kötet. Budapest, 1937. Egyetemi ny., 63—72. 23
