Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15. (Szeged, 1989)

Dokumentumok - II. A Nobel-díj dokumentumai. Szeged város díszpolgára 1937. október 28.–1938

128 1937. november 30. Loessl Dezső köszöntő levele Szent-Györgyi Alberthez Bpest, 937. nov. 30. Méltóságos Uram! Kedves Berci! Hosszú és súlyos betegségemből most épültem fel és így csak most jutok hozzá, hogy világraszóló, nagyszerű kitüntetésedhez szívből gratuláljak és Isten áldását ké­rem további tudományos munkálatodhoz, mellyel egy egész világ elismerését vívtad ki magadnak. Talán nekem jobb is, hogy hosszú idő után kereshetlek fel soraimmal, mert így reményem lehet arra, hogy a sok-sok ezer üdvözlés után egy kissé talán alábbhagyott a levelek özönlése és jelen soraim kezedbe kerülnek, s időd lesz talán el is olvasni azokat. Amikor 25 évvel ezelőtt Ráday utcai lakásotok diákszobájában mindennapos voltam, eggyütt tanulgattunk, szórakoztunk, bizony nem gondoltam, hogy a min­denki által szeretett és nekem különösen kedves kis Berci barátunkból ilyen világ­hírű tudós lesz. Élénken emlékemben van szépséges Édes Anyád képe, amint mosoly­gósán hozta be az uzsonnát a tanulószobába, valamint testvérbátyád képe is, amikor egyszer új biciklijén éppen az óbudai árvizet ment megnézni. Valószínűnek tartom, hogy Te is emlékszel rám, hiszen igen jó barátok voltunk — Bartos Kálmán volt történelem tanárunkkal éppen kitüntetésed előtt beszélgettünk Rólad — és én, mint a ref. főgimnázium egyik legjobb tornásza a tornateremben is sokat tanítottalak apró tornász ügyességekre szegény jó Halász Zsiga felügyelete és Bede mester asszisztálása mellett. Nem akarom drága idődet mely mindannyiunknak is drága, hosszú levéllelel ra­bolni, de ha emlékszel régi barátságunkra és megtisztelsz, kitüntetsz azzal, hogy jelen soraimra válaszolsz és sorsom érdekel, úgy készséggel informállak mindenről ami érdekel. Régi osztálytársaink közül Dr. bilkei Papp, Melly és Ballagi urakkal szoktam találkozni. Végtelen hálára köteleznél, ha időt és fáradságot szakítanál arra, hogy nekem írjál. Valahogy úgy érzem, hogy az elmúlt nagy idő után is mióta nem talál­koztunk, — megérdemlem ezt és nem érne érdemtelent ez a kitüntetésed. Amidőn újólag tiszta szívből üdvözöllek Ígérem, hogy holnap, amikor hosszú 224

Next

/
Thumbnails
Contents