Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)
Máté Zsolt: Szeged XVI. századi helyrajza
tehát egyszerűen utcák által határolt területeket jelent. A török defterdárok tehát a lakosságot a tömböket körüljárva írták össze. De a mahallék több kis közzel vagy jelentéktelenebb utcával elválasztott tömböt magukban foglalhattak.4 Az eltérő szemlélettel készült keresztény és török összeírásokban rejtetten megőrzött területi összefüggések feltárása mellett olyan rendszerezett térképészeti vizsgálatokat is folytattunk, amelyek célja — műszaki módszerekkel, talajmechanikai, domborzati, vízrajzi stb. adatok összevetésével — a fennmaradt legkorábbi térképek együttes elemzése és értékelése volt. Ezúton a középkorban lehetséges település kiterjedésének, szerkezetének, térképi rajzát rekonstruáltuk. Szeged esetében mindeddig ilyen munka nem folyt. Végül a korábbiakban leginkább feldolgozott terület adatainak — a diplomatikai és kódex-irodalmi vonatkozásoknak kifejezetten a helyrajz szolgálatába állított újra- vizsgálása, az oklevelek újraolvasása — helyenként új értelmezése segített hozzá a szegedi helyrajz rekonstrukciójához. A részletes topográfiai rekonstrukció tehát — történeti adatsorokra épülő matematikai modell, — a településtudomány kategóriái szerint megszűrt és rendszerezett oklevéladatok, — azonos alaptérképre redukált történeti térképanyag, — és történeti település-térségalkalmassági vizsgálat segítségével nyert és összeegyeztetett megállapítások térképi feltüntetésével készült. A REKONSTRUKCIÓ ALAPADATAI; AZ 1522-eS DÉZSMALAJSTROM És az 1548-as defter Latin névsor. Szeged történeti helyrajzának rekonstruálásához rendelkezésünkre álló legrégebbi és számottevő adatmennyiséget az 1522. évben készült dézsmajegyzék (tizedjegyzék) tartalmazza. Ez a jegyzék, amely — egy-két, az egyházi tized alól mentesülő egyházi személy kivételével —- minden egyes családfő nevét összeírja, lényegében Szeged város ház- vagy telektulajdonosainak teljesnek tekinthető névsora. Összesen 1574 nevet tartalmaz. Az adatok a jegyzékben utcánkénti csoportosításban vannak felsorolva. 28 utcanév, 2 bizonytalan utca vagy helységnév és 2 Szegedhez tartozó kisebb falu neve szerepel a jegyzékben. Ezt a keresztény összeírást tekintjük az egyik kiinduló adatsornak (röviden: latin névsor). Lényegében 100 éve ismert a kutatók előtt ez az anyag.5 Számosán megpróbálkoztak azzal, hogy az utcák helyét meghatározzák. Azonban egy-két biztosra vehető azonosításon kívül csak névetimológiai jellegű következtetések születtek. Ezek különböző kutatóknál eltérő megállapításokra vezettek, amelyeknek az oklevéli adatokkal való egyeztetése sem volt ellentmondásmentes. Legutóbb Kulcsár Péter érdekes hipotézisre alapozva az összeírás sorrendjéből meggyőző területi elrendezést következtetett ki.6 Török névsor. 1979-ben publikálta Vass Előd teljes részletességgel, a Szegedi náhije ( = a legkisebb, kb. járás nagyságú közigazgatási egység a török birodalomban) 1548. évi adóösszeírását,7 ismert nevén kincstári deftert. A budai tartományi török kincstár vezetőjének, Halil defterdárnak az irányítása alatt készült jegyzék 4 A mahallék értelmezésének ezt a módját Buda fennmaradt térképe és deftere kapcsán részletesen igazoltam egy másik cikkemben: Máté Zs.: A magyarországi török defterek helyrajzi forrásértéke, Településfejlesztés 1988/2. 5 Reizner IV. k. p. 97—128 = Forrás 1522. 6 Kulcsár Péter p. 5—27. ’ Vass 1979. p. 5. 80. 8
