Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)

Máté Zsolt: Szeged XVI. századi helyrajza

Az adatsorok leszűkítése során először a városrészenkénti elosztást célszerű megállapítanunk. — A mátrixnak itt a kiértékelt (3. és 4. sz.) változatát közöljük.

Ha az egyes utcákról tudnánk, hogy mely városrészben feküdtek, a vizsgálandó adatsor kb. harmadára csökkenne. Azonban csak a defter közölte a tömbök város- részenkénti helyét, a dézsmajegyzék nem. Először csak egy durva megközelítésre törekedhettünk:

a) Sorra vettük az utcákkal azonos elnevezésű mahallékat, így az utcák egy részét már városrészhez köthettük.

b) Az 1—2. sz. mátrix legkiugróbb adataiból megállapítottuk, hogy a Zegedien- sis a Szombathel tömbbel határos, tehát középvárosi, az Arokhath utca a Fazékjártó tömbbel határos, vagyis alsóvárosi.

c) A többi utcánál a mátrixból kiolvastuk az utca valószínű helyét, egyidejűleg több változat lehetó'ségét fenntartva.

d) Az egy városrészbe tartozható utcákat 4 kategória szerint (biztos, valószínű, esetleges, kizárt) kigyűjtöttük egy táblázatba.

így a vizsgálódás körét a „kizárt” utcákkal csökkentettük, új mátrixot készítettünk abszolút számmal és százalékkal, amely városrészenkénti durva felosztás szerint csoportosítja az anyagot. Egyidejűleg a biztosan azonosítható utcák és mahallék névanyagát kivontuk a rendszerből, miáltal a vizsgálandó adatsor tovább szűkült.180

Másodlagos összefüggések kiemelésével folytattuk a munkát. Egy-egy nehezen eldönthető esetben segítségünkre volt, hogy elkészítettünk egy olyan táblázatot, amely minden egyes családnévről kimutatja, hogy melyik utcában, ill. melyik mahalléban hányszor fordul elő.

Úgyszintén jól tudtuk használni a török névsor családneveinek városrészenkénti kimutatását, amelyből eldönthettük, hogy egy-egy név mely városrészben jellegzetes.

Az utcák és tömbök közös részét kimutató 1. sz. és 2. sz. mátrixokat — az összes előzőleg részletezett segédanyagot egyidejűleg használva — utcánként értékeltük ki az alábbi menetben:

a) megállapítottuk a vizsgálat körét, hogy ti. mely városrészben, városrészekben tételezhetjük fel az utcát.

b) vizsgáltuk az 1. és 2. sz. mátrix kiugró értékeit az adott körben; s ez többször rögtön egyértelmű eredményhez vezetett.

c) bizonytalanság esetén ellenőriztük, hogy milyen változásokat eredményezett a biztosan azonosítható utcák és tömbök névanyagának elkülönítése.180

d) szükség esetén egyenként vizsgáltuk a névanyagot a tekintetben, hogy a nevek mely városrészben tűnnek jellegzetesnek.

e) Az ily módon biztosnak tekinthető városrészben megkerestük a mátrix maximumait.

A végeredmény utcánként megadta a befoglaló városrész nevét, és két-három tömb nevét, amellyel az utca szomszédosnak bizonyult.

Példa a mátrix kiértékelésére:

13. PLATHEA LYSA

Fekvése: Valószínűleg VÁR, esetleg Felsőváros, Alsóváros, Középváros.

Az 1. és 2. sz. mátrixban — egy városrészben legalább kettő — kiugró érték csak a Középvárosban van. A 20-nál ritkább, egyező családnevek száma is ezt igazolja.

180 Ha a mátrix értéke nem változott a kivonástól, az illető tömböt vagy utcát biztosan nem érinti az az utca vagy tömb, amelynek névanyagát kivontuk. A mátrix állandó hibája, hogy ti. egy utca egyazon nevének több mahalléban is akad megfelelője, így csökken. Sarkosítottabbak az összefüggések.

35