Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)

Máté Zsolt: Szeged XVI. századi helyrajza

Kivonat a 2. sz. mátrixból:

13. u. 47 18

16. M 25 70 9 39

17. M 21 69 15 61

18. M 11 57 13 72

Vagyis:

— a Lysa középvárosi fekvésű;

— a Lysa középvárosi fekvésű;

— a 16. M-i Kis u. és a 17. M-i Varga u. tömbök között halad, ill. velük jelentős részben határos;

— közös része van a 18. M-i Szombathel tömbbel is, megerősíti ezt a Lysa utcai Dorosma név, amely a 18. Szombathel tömbben háromszor fordul

Ily módon az egész városra rendre kikövetkeztethető volt, hogyan helyezkedtek el az utcák és tömbök egymás mellett.

Az utcákat befoglaló városrész nevét utcánként visszavezettük az 1. sz. táblázatba. Az így nyert táblázat meglepő erővel igazolt egy általunk korábban sejtett összefüggést, hogy a ti. a latin névsor összeírása szigorú területi rend szerint történt: Alsóváros, Középváros, Vár, Felsőváros sorrendben. A sorrendet csak két apróság zavarta meg:

a) 3 középvárosi utca a névsor elejére került, 6 középvárosi utca pedig az Alsóváros és a Vár közé.

b) A Chws utca alsóvárosi helyzete kilógott a rendből. Az Alsóvárosra jött ki, de középvárosi utcák összeírása közé került.

A Chws utca adatait felülvizsgálva kitűnt, hogy a középvárosi fekvés azonos eséllyel valószínűsíthető. Ezt az adatot korrigáltuk középvárosira.

Nagyobb gondot okozott az, hogy a Középváros két részben került összeírásra: Ellenőriztük a dézsmajegyzék számszaki részét, a részösszeadásokat és a végösszeget, az eredeti anyagot (mikrofilmen) megvizsgáltuk. Az eredmény azt igazolta, hogy a jegyzék hiánytalan, a lapok sorrendje az eredeti. Az összeírás valóban ebben a sorrendben történt. Tehát emögött területi összefüggéseket kell keresnünk.

Mivel a Középváros nem közigazgatási egység volt — ennek ui. semmi nyoma — fel kell tennünk, hogy az első három utca közelebb esett az Alsóvároshoz, míg a hat másik középvárosi utca kissé talán távolabb. A két részben történő összeírásnak adminisztratív, közigazgatási akadálya tehát nem volt, s ebben a sorrendben a gyakorlat logikája rejlett. Kulcsár Péter tőlem függetlenül az összeírás feltehető logikáját követve ugyanerre a következtetésre jutott, pedig neki nem állt rendelkezésre az a városrészenkénti megoszlás, amit a matematikai módszer hozott ki eredményként.181

Szeged középkori utcái városrészenként; ahogyan a matematikai módszer segítségével rekonstruálható volt:

Középvárosi utcák:

Zegediensis, Kyslatran, Gwmbwc, Predicator, Feeylzer, Chws, Thoth, Lysa,

Warga

Alsóvárosi utcák:

Arokhath, Baaloogh, Kwn, Sancte Trinitatis, Kwegyethew

181 Kulcsár Péter, Az 1522-es szegedi tizedjegyzék mint történeti forrás, p. 15.

elő.

36