Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)
Pölöskei Ferenc: Nagy György és kora
ges nemzeti államok születtek. Magyarországon viszont a nemesi vezetésű polgári forradalom számos feudális jogintézményt és jogszokást konzervált, és a hagyományosan soknemzetiségű lakosságot is magába zárta. A dualizmus életritmusában az 1890-es évek végén jelentkeztek azok a zavarok, amelyek később felerősödve aláásták annak tartóoszlopait. A parlamenti ellenállás ugyanis lehetetlenné tette a vámközösség meghosszabbítását Ausztriával, így bekövetkezett az első kiegyezési, majd az évi költségvetési exlex is. Az új védőreform elfogadását pedig a kormányzó szabadelvűek egy részével is felerősödő ellenzék katonainemzeti engedményekhez kötötte. (Magyar ezredek felállítása a közös hadseregben, s itt a magyar vezérleti és vezényleti nyelv, zászló stb. bevezetése.) Ettől kezdve a dualizmus válsága állandósult, amihez a munkásmozgalom, az agrárszocialista és a nemzetiségi mozgalmak felerősödése is hozzájárult. Az 1890-es évektől kezdve jelentkező kormányválságok ily módon 1905-ben kormányzati válsággá értek. A három évtizede hatalmon levő Szabadelvű Párt ugyanis vereséget szenvedett a januári választásokon. 1906-ban pedig a győztes koalíció került kormányra. Majd az 1910. évi választásokon a régi szabadelvűek diadalmaskodnak, s ezzel a dualista rendszer új szakaszához érkezik. Tisza István vezetésével megindul az 1867. évi kiegyezés liberális elemeinek felszámolása. Nagy György 1879. november 5-én született Szászsebesen. A csíki havasok tövében töltötte gyermekéveit. A középiskola elvégzése után jogi tanulmányokat folytatott és ügyvédi képesítést szerzett. De több újság munkatársaként is dolgozott, és irodalmi tevékenységet is folytatott. Verseskötetei, jogtudományi könyvei jelentek meg. 1906-ban függetlenségi párti programmal országgyűlési képviselőnek választották. Kitűnt műveltségével, szónoki erejével, határozottságával, a demokratikus eszmékhez vonzódó hajlamával. Eszmevilágába azonban belevegyültek a magyar hegemónia fenntartására irányuló törekvései, gondolatai is. Ady emiatt ekkortájt több ízben őt is tollhegyére tűzte. A demokratikus és nacionalista elemeket egyaránt magában hordozó ellentmondásossága, dilemmája azonban némileg csökkent, amikor 1908-ban Szappanos Istvánnal, Espersit Jánossal megalakította a 48-as Balpártot. Kivált ezzel a nagybirtokosok vezetése alá került függetlenségi pártból. n. Az 1910-es években Lukács László és Tisza István kormánya revízió alá vonta a kiegyezés után elfogadott számos, a gazdasági, társadalmi, politikai életet szabályozó törvényt, kormányzati rendelkezést. A közös hadügyi vezetés sürgetésére Tisza István házelnök, a kormányzó Nemzeti Munkapárt tényleges vezetője 1912. június 4-én elfogadtatta a véderőjavaslatot, amely nagymértékben emelte a hadi kiadásokat, s az újonclétszámot. Az obstruáló és ellenszegülő ellenzéki parlamenti képviselőket ugyanezen a napon — az érvényben levő 1848. évi parlamenti szabályok megsértésével — fegyveres erővel vezettette ki a parlamentből. A Nemzeti Munkapárt a júniusi parlamenti csíny után mindenekelőtt a dualizmust fenyegető belső veszélyeken kívánt úrrá lenni. Sikere csodaeszközét elsősorban a minisztertanács s a törvényhozó parlamenti gépezet működtetésében látta. Erős egypárturalmi rendszer kialakítására törekedett. Nem is gondolt azonban arra, hogy a parlamenti élet megrekedése csupán jelezte a dualizmus gazdasági, társadalmi, politikai válságának elmélyülését. A tüneti kezelés emiatt maga is siettette a betegség további elhatalmasodását. 276
