Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)
Tóth Ilona: Szeged város községi iskolaszékének tevékenysége 1869 és 1948 között
A Csongrádi sugárúti iskola 13, a rókusi iskola 21, az iparostanonciskola 4 tantermében folyt ekkor 44 osztály oktatása.70 Az iskolaszéki elnök állandó közgyűlési felszólalásának eredményeképpen 1921 februárjára végre visszatelepíthették az alsóvárosi gyerekeket, a rókusi tanulókat pedig a Csongrádi sugárúti épületbe irányították át.71 Az év közepétől használatba vehették a móravárosi iskola épületét is. Ezzel párhuzamosan igyekeztek betölteni a megüresedett tanítói állásokat, pályázatokat írtak ki, az állami segélyben nem részesülő' tanerő pedig a városi tanács 1922-ben hozott határozata alapján városi segélyben részesült.72 Az 1926. évi VII. te. 5 ezer elemi iskolai helyiség létesítését irányozta elő.73 A háborút követően a városi hatóság is igen nagy figyelmet fordított az iskolahelyzet javítására. Mint érdekességet megemlíthetjük, hogy 1930-ban éppen a szegedi rókusi iskola megnyitása zárta az említett akciót; az ünnepélyes eseményen maga a vallás- és közoktatásügyi miniszter, Klebelsberg Kunó is részt vett. A 30-as években előtérbe kerülő iskolaegészségügyi szervezést részben a Rocke- feller-alapból, részben a városi pénztárból igyekezett fedezni az iskolaszék.74 Elérték, hogy télidőben minden iskolában legyen legalább egy fűtött terem, ahol délutáni foglalkozást biztosíthatnak az egész nap dolgozó szülők gyermekeinek. Új tanítási módként bevezették a szabadban történő oktatást, hangsúlyozták a testnevelés fontosságát.75 Szociális kérdésekben az iskolaszék figyelme főleg a szegényebb családok körében terjedő tuberkulózis leküzdésére irányult. Kezdeményezték az orvosok számának növelését a városban, melléjük tanítói képesítéssel is rendelkező védőnők alkalmazását szorgalmazták. A betegség elleni küzdelemben nemcsak a szülők felvilágosítását tartották fontosnak, hanem már az iskolaépületek tervezésekor is az „ép testben ép lélek” elvet igyekeztek szolgálni: száraz és világos legyen az iskola- épület, ahol biztosított a rendszeres szellőztetés is.76 A városi iskolai viszonyokat tükrözi, hogy 1935-ben az iskolaszék ismételten kérte a polgármestert, utasítsa a város mérnöki hivatalát az iskolaépületek karban tartására, mivel az iskolák igen elhanyagoltak, a háborús károk nincsnek még teljesen orvosolva. Felismerve, hogy a város területén nagyszámú család fő megélhetési forrása a mezőgazdaság, törekedtek újjászervezni a gazdasági jellegű továbbképző iskolákat. Az alsóvárosi iskola 1937-ben gyakorló területet kapott a várostól 300 továbbképzős földműves tanuló képzésére.77 Az iskolaszék állami segély folyósítását is kérte a tanítók tiszteletdíja és a kert korszerű felszerelésének céljaira.78 Az iskolaszék hatáskörébe tartozott az üres tanítói állásokra meghirdetett pályázatok alapján a tanítóválasztás, amelyet a tanfelügyelő jóváhagyását követően elfogadásra a minisztériumba terjesztettek fel. A tanítók alkalmazásánál gondot okozott 70 Isksz. jkv. 1921. márc. 9. 71 A rókusi iskola régi épületében az 1921-ben Szegedre költözött és helyhiánnyal küszködő kolozsvári egyetem egy részét költöztették be. Ma a SZOTE Anatómiai és Kórbonctani Intézet működik ott. Kossuth Lajos sugárút 40. 72 Isksz. jkv. 1922. 73 Az 1926. évi Törvények Gyűjteménye. 1926: VII. te. a mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskola létesítéséről és fenntartásáról. 211—220., RT 1926. évi 24 100/1926. VKM sz. rendelet a mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáról szóló 1926: VII. te. 5., 7. és 10. §-ának végrehajtásáról., Dr. Kutas Sándor: A vidéki városok szervezkedése. In: Városfejlesztési folyóirat. 1932. nov. 10. 1—2. 74 Isksz. jkv. 1937. okt. 21. 75 Isksz. jkv. 1935. márc. 21. 76 Isksz. jkv. 1938. dec. 16. 77 Isksz. jkv. 1937. máj. 21. 78 Isksz. jkv. 1937. jún. 24. 267
