Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)

Tóth Ilona: Szeged város községi iskolaszékének tevékenysége 1869 és 1948 között

a kisegítő és helyettes tanítók alacsony bérezése. Mint az iskolaszék megállapította: „Szeged szűkkeblűsége megszégyenítő. Pesten a fizetés napi 6 pengő, Szegeden 1,50 pengő, és a református egyház is havi 80 pengőt nyújtott tanárjainak”.79 Az erélyes fellépésnek köszönhetően a polgármester az 1937/38. tanévtől havi 80 pengőben állapította meg a kisegítő tanárok illetményét.80

Egy iskolaszéki kimutatás szerint 1942-ben 79 rendes községi tanító és tanítónő, egy beosztott állami tanítónő és 15 helyettes, ideiglenesen megbízott tanítónő dolgozott Szegeden. Ekkor 16 megüressedett állást tartottak nyilván, 5 tanító pedig katoni szolgálatot teljesített. Utóbbiak helyére az iskolaszék ideiglenesen megbízott kisegítő tanítókat igyekezett állítani, akiket mielőbbi rendes tanítói kinevezésre terjesztettek fel az állami segélyek elnyerése végett.81

Az iskolaszék fő gondja és feladata a két világháború között is a város túlzsúfolt és elhanyagolt iskoláinak felújítása és bővítése 1942-ben polgármesteri határozattal az iskolaszék létszáma szavazás útján 40 főre bővült, miután beválasztottak oktatásügyben jártas városi polgárokat is.82 Erre a segítő adományozások ösztönzése és a város jobb tájékozódásának, tájékoztatásának biztosítása érdekében került sor A II. világháború ugyanis újabb megpróbáltatások elé állította a várost, a tanügyi hatóságokat és a lakosságot egyaránt.

AII. világháború már nemcsak hátországot jelentett a város és az ország számára, az itthonmaradó tanerőtől is fokozott helytállást követelt. 1943 tele különösen kemény volt a város tanulóinak és pedagógusainak egyaránt. A községi népiskolák se tűzifát, se szenet nem kaptak eleget, a tűzifa rossz minősége miatt több iskolában nem volt biztosított a kielégítő fűtés.83 A hadiesemények közeledtével az 1943/44. tanév kezdését már két hónappal elhalasztotta a vallás- és közoktatásügyi miniszter. A bombázások gyakorivá válásával az 1944/45. tanév kezdetén — a helyi viszonyokra hivatkozva — maga az iskolaszék kérte az iskolakezdés elhalasztását.84 Az iskolák katonai célokra történő igénybevétele már a front közeledésére utalt. A belvárosi leányiskola épületében már 1942-ben kórházat rendeztek be, a tanulókat a Baross-gimnáziumban helyezték el.85 1943. december 20-án a móravárosi iskola jelentette, hogy épületét egy tüzérüteg parancsnoksága beszállásolására lefoglalta, igaz ugyan, hogy ez csak néhány napig tartott és az iskolát használható állapotban visszaadták.86 1944 márciusában rövidebb időre a németek már a város összes iskoláját lefoglalták, ezért Szeged iskoláiban szünetet rendeltek el. Miniszteri rendeletre március 31-én az ország egész területén be kellett fejezni a tanítást, és április 3-a és 5-e közt le kellett bonyolítani az évzáró vizsgálatokat. Szegeden azonban a legtöbb helyről jelentette az igazgató, hogy a tanévet befejezve vizsgálatot nem tudtak tartani, csak bizonyítvány osztás volt április elején.87 1944 októberében a háborús veszély miatt programot dolgozott ki a polgármester a város hadműveleti kiürítésére88, ahova 11-én be is vonultak a felszabadító szovjet csapatok.

November 6-án Pálfy György kultúrtanácsnok és Yalentiny Ágoston polgár- mester az iskolaélet mielőbbi megindítása érdekében újjászervezte a tankerületi 77

77 Isksz. jkv. 1937. szept. 16.

80 Isksz. jkv. 1937. okt. 21.

81 Isksz. ir. 794/1942.

82 Isksz. ir. 135/1942.

83 Isksz ir 542/1943

84 Isksz.’ir! 380/1944!, jkv. 1944. aug. 24.

85 Isksz. ir. 197/1944., 286/1944.

88 Isksz. ir. 576/1947.

87 Isksz. ir. 148/1944.

88 Isksz. ir. 431/1944.

268