Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)

Tóth Ilona: Szeged város községi iskolaszékének tevékenysége 1869 és 1948 között

Az iskolaszék ülésének jegyzőkönyve kifejezi azokat az elvárásokat is, amelyet a testület a Nemzeti Tanáccsal, ill. a polgári forradalommal szemben támasztott, ezzel együtt tükrözi együttműködési készségét is. Mint írták: „A nemzet újjáéledése következtében beállított nagy változások mellett a községi önkormányzat tanügyi hatósága, az iskolaszék sem maradhat el megemlékezés nélkül.” Tagjai bíztak abban, hogy „a népmozgalomnak sikerülni fog Magyarország teljes függetlenségét és belső békéjét végleg megalapozni, majd annak keretében a magyar közoktatást az iskolaszék által régóta hangoztatott irányba újjászervezni”.54 * 56 Az esküszöveget a polgármester december 4-re küldte meg az iskolaszékhez.57

1918 novemberében szerb csapatok szállták meg Újszegedet és a katonák beszállásolására az iskolák épületét vették igénybe. A helyzetet súlyosbította, hogy december 30-án a franciák megszállták a várost, ami újabb iskolafoglalásokat jelentett. A megszállók taktikája folytán városunkban is megalakulhatott a Direktórium. Udvardi Jánosnak, a KMP szegedi titkárának kezdeményezésére 1919. március 22-én nevezték ki a proletárdiktatúra 3 tagú Direktóriumát és 34 tagú intéző bizottságát.58

A forradalmi eszmékhez számos helyi pedagógus is csatlakozott. Miután a Forradalmi Kormányzótanács kimondta az egyház és iskola szétválasztását, az iskolákban meg is szüntették a hittanoktatást. Március 29-én minden iskolában Ady-ünne- pélyt rendeztek. A Munkás-, Paraszt- és Katonatanácsba, április 14-i alakuló ülésén tanárokat is beválasztottak: Bite Pált, Raffai Lászlót, Osztrovszki Józsefet, Csókási Etelkát, Fodor Lászlót és Thierring Oszkárt.59 A szocialista szellemű oktató-nevelő munka megszervezéséhez a vallásoktatás eltörlésén túl fontosnak tartották a konzervatív személyi feltételek megszüntetését. A haladó pedagógiai eszmék kibontakoztatására új tanügyigazgatási szervezetet választottak. Bite Pál tanítót márciusban tan- felügyelőnek nevezték ki.60

Az április 14-én megtartott, a tömegeknek a proletárdiktatúrával való rokon- szenvét kifejezésre juttató tanácsválasztásokat követő napon a francia városkormányzóság már leplezetlenül fellépett a tőkés rend visszaállítása érdekében, és első rendelkezései között hatályon kívül helyezte a budapesti tanácskormány valamennyi rendelkezését.61 A nyílt diktatúra a Tanácsköztársasághoz fűzött tanügyi elvárások megvalósulását is lehetetlenné tette. Bitrix ezredes, városkormányzó így pl. május 18-án visszaállította a hittan tanítását.62

1918. december 28-a és 1920. augusztus 20-a között a törvényhatósági bizottság felfüggesztésével nem folytathatták működésüket a törvényhatósági bizottság által kiküldött bizottságok és alakulatok sem, így az iskolaszék tevékenysége is szünetelt.63 Azonban, ha ezen idő alatt iskolaszéki ügyekben döntő gyűlések megtartására nem is került sor, fennmaradt iratanyaguk tanúsága szerint az iskolaszék gondnoki teendőit ellátták.

54 Válogatott dokumentumok Csongrád megye munkásmozgalmának történetéből 1917—1919.

Szerk.: Gaál Endre. Szeged, 1969.11., 56. Ma Somogyi u. 13., Csongrád Megye Évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig. Szerk.: Géczi Lajos, Labádi Lajos, G. Tóth Ilona. Szeged, 1987. 175—265.

56 Isksz. jkv. 1918. nov. 6.

68 Isksz. jkv. 1918. nov. 6.

87 Isksz. jkv. 1918. dec. 4.

88 Válogatott dokumentumok... 1917—1919. Id. mű. 264—265.

69 Isksz. ir. 643/1919.: Jelentés az 1918/19. tanévről. Válogatott dokumentumok... 1917—1919. Id. mű. 443.

60 Válogatott dokumentumok... 1917—1919. Id. mű. 285—286.

81 Válogatott dokumentumok... 1917—1919. Id. mű. 305—306., 444—446.

62 Isksz. ir. 643/1919., Szegedi Napló 1919. máj. 19.

63 Isksz. jkv. 1921.

265