Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)

Tóth Ilona: Szeged város községi iskolaszékének tevékenysége 1869 és 1948 között

zásukat, illetve a tanyai iskolák államosítását. A végleges szerződésig az iskolaszék többször kifogásolta, hogy a város elhanyagolja a külterületi iskolákat. (1904-ben pl. sérelmezte, hogy hét év óta nem épült új iskola, holott a külterületi iskolahálózatot a nagy kiterjedésű határ miatt bővíteni kellene. Felrótta az iskolaszék továbbá azt is, hogy csupán 10 tanyai iskolát alakítottak át gazdasági jellegűvé, pedig az igények alapján mód nyílt volna az ilyen irányú fejlesztésre.39

Az államosításra az iskolaszék ugyan már 1901-ben tett javaslatot, de a törvény- hatóság olyan tervet dolgozott ki, amely szerint csak az iskolák területét adná át a város, új iskolák létesítésére pedig csupán a terület haszonélvezeti jogát kapná meg a kincstár. Ezt a minisztérium nem is fogadhatta el.40

A város fent említett hozzáállása, a külterületi iskolák fenntartásának anyagi nehézségei és a tanyai tanítók bérezésének leendő rendezése joggal indokolta a külterületi iskolák állami kezelésbe vételének támogatását a külterületi pedagógusok részéről.

1912-ben az iskolaszéki bizottságok szervezetében történt változás ugyanis az iskolák tanulmányi rendjének, belső életének, az oktató-nevelő munka hatékonyabbá tételének ügye a kir. tanfelügyelőhöz tartozott, az iskolaépületek karbantartásába, egészségügyi ellenőrzésébe és a pedagógusok alkalmazásának kérdésébe azonban az iskolaszéknek is beleszólási joga volt. Ekkor négy bizottságot hoztak létre:

1. Minősítő bizottság. (Tagja az iskolaszék elnöke, alelnöke, a népiskolai felügyelő, egy jegyző, és annak az iskolának az igazgatója, amelynek tantestületét véleményezik.)

2. Négyes bizottság. (Tagja az elnök, az alelnök, a népiskolai felügyelő és egy jegyző.) Feladata volt a tanerők ideiglenes alkalmazása, az újonnan választott tanítók beosztása.

3. Népnevelési bizottság. (Tagja az elnök, egy jegyző és tanítók.) A bizottság feladata rendszeresen látogatni a községi iskolákat, és beszámolni az iskolában folyó oktató-nevelő munka módszereiről, hatékonyságáról, az iskolaépület állapotáról és a tantestületi viszonyokról. A bizottságnak Tömörkény István is tagja volt mint jegyző 1903-tól 1917-ben bekövetkezett haláláig.

4. Segélyező bizottság. Feladata az alapok elosztása, a szegény tanulók segélyezésének megszerzése.41

Az I. világháború természetesen kihatott Szeged város iskolaügyére is, megnehezítve a tanító-nevelő munka anyagi és szellemi feltételeinek biztosítását egyaránt.

A behívások miatt gyakorivá vált helyettes tanítók alkalmazása.42 Tanerőhiányhoz vezetett az is, hogy az 1915/16. tanévtől miniszteri rendelet alapján a tanítókat közigazgatási teendők ellátására rendelhették ki (összeírásokhoz, rekvirálásra stb.).43 A tanyai tanerők biztosítása is nehézségekbe ütközött: a legtöbb iskolába női tanító jelentkezett, akinek szigora nem mindig volt elegendő az apa nélkül nevelkedő gyermekek fegyelmezésére. Csökkent az iskolalátogatottság, részben ruha- és cipőhiány miatt, részben azért, mert a megfogyatkozott munkaerő pótlására a még iskoláskorban levőket is bevonták a mezőgazdasági munkákba. A tanerőhiány enyhítésére a minisztérium engedélyezte az „egyfolytában való tanítás”-t is.44 A pedagógusi munkát

39 Isksz. jkv. 1904. ápr. 7.

40 Isksz. jkv. 1901. febr. 25.

41 Isksz. jkv. 1912. jan. 17.

42 Isksz. jkv. 1915. ápr. 8.

43 Isksz. jkv. 1915. jún. 4.

44 Isksz. jkv. 1915. jún. 4.; Az egyfolytában tanítás az egész napos nevelésnek felel meg, amikor a gyermek tanórai és tanórán kívüli tevékenységét összefogják. A gyerekek délelőtt és délután is az iskolában tartózkodnak.

263