Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)

Tóth Ilona: Szeged város községi iskolaszékének tevékenysége 1869 és 1948 között

egészségtan is.31 Ugyanezen célból 1905-ben az iskolaszék gazdasági ismétlő' osztályok szervezését is indítványozta. Felsőtanyákon 3 osztályt, Alsó tanyákon 7 osztályt nyitottak és fokozatosan átszervezték az általános jellegű oktatást is Alsó- és Felső- városon. Megállapították ugyanis, hogy az itteni lakosság igényeinek az ilyen jellegű, gazdasági képzés jobban megfelel.32

Az iskolaszék feladatai közé tartozott a tanerők fizetésének megállapítása, rendezése is. Ez a kérdés szinte minden iskolaszéki ülésen felmerült. A városi alkalmazásban dolgozó tanítók ugyanis nehezményezték a községi és állami alkalmazottak keresete között mutatkozó eltérést.33 A fizetésrendezés kötelezettségét az iskolafenntartók számára 1907-ben már törvény írta elő34, a községi iskolaszék a város korlátozott anyagi lehetőségeire hivatkozva többször is állami segélyért folyamodott.35

Az iskolaügy fokozódó állami támogatását jelentette 1907-ben a polgári fiúiskola államosítása, majd 1908-ban a polgári leányiskola állami kezelésbe vétele is.36

A városi költségvetést mindinkább terhelő iskolafenntartás, az iskolaszék állami kölcsönök igénylésére tett javaslatai és végül a két iskola államosítása már az iskolaügy, illetve az iskolaszék tevékenysége szempontjából egy új periódust jelent, amikor egyre több községi iskola kerül állami kezelésbe, melyek felett ezzel megszűnik az iskolaszék felügyelete.

III. (1907—1944)

Az iskolaszék szervezete az 1906/7. tanévtől 4 bizottságból állt:

1. Négyes bizottság. Vezetője az iskolaszék elnöke, aki döntési joggal rendelkezett az iskolaszéki üléseken.

2. Minősítő bizottság. A községi státuszban levő tanítók elhelyezéséről döntött az illető iskola igazgatójának jelenlétében.

3. Polgári iskolai tanügyi bizottság. Tagjai a polgári iskolákat képviselő tanítók voltak, akik az iskolák oktatásügyi kérdéseiben (tanrend, tankönyvek, órarendek) intézkedtek. Ez a bizottság a polgári iskolák állami kezelésbe vételével meg is szűnt.

4. Elemi iskolai tanügyi bizottság. Tagjai voltak az iskolákat képviselő tanítók, akik a községi elemi iskolák oktatás-nevelésügyi kérdéseiben, az iskolázás ügyében és az iskolaépületek egészségügyi, felszereltségi kérdéseiben intézkedtek.

5. Segélyező bizottság. Itt szervezték meg a szegény tanulók felruházására irányuló akciókat, végezték az adományok elosztását, a gyermekek ingyen tankönyvvel és tanszerrel való ellátását. A segélyek elosztásában részt vettek az iskolák képviselői is.37

E periódusban elsőként kell megemlíteni Szeged város és az állam 1907. szeptember elején megkötött szerződését.38 Ekkor a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyta, a tanyai tanítók pedig a hivatalos eskü letételével elismerték állami alkalma81 Szeged. 281.

82 Isksz. jkv. 1905. máj. 5.

83 Isksz. jkv. 1902. nov. 18.: A tanítók tiszteletdíja havi 100 kor., a leányokat tanítóké 80 kor. Ez évente összesen 1540 kor. A dologi költségek évi 800 koronát tesznek ki. A város mégis állami támogatásra szorult, mert a felmérések alapján ez az összeg (tanítónként 2340 kor.) a befolyó egyenes adó 50%-át meghaladta., Isksz. jkv. 1907. márc. 6.

81 Isksz. jkv. 1908. febr. 5., Az 1907. évi Törvények Gyűjteménye. Bp. 1907: XXVII. te. a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és hitfelekezeti néptanítók járandóságairól. 552—580.

36 Isksz. jkv. 1907. márc. 7.

86 Isksz. jkv. 1907. máj. 10., 1908. nov. 3.

37 Isksz. jkv. 1906. jan. 9.

88 Szeged. 282—283.

262