Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)

Tóth Ilona: Szeged város községi iskolaszékének tevékenysége 1869 és 1948 között

pontjából, részben mert e célból a tanítók gazdasági tanfolyamot végeztek el Hódme- zó'vásárhelyen. Miniszteri utasításra az 1902/3. tanév szeptemberétó'l be is indult 10 tanyai iskolában a gazdasági ismétlő oktatás.24

Szeged belvárosi iskoláinak túlzsúfoltságát — az iskolaszék következő sikereként — részben csökkentette az 1902/3. tanév elején a Csongrádi sugárúti iskola megnyitása.

1902-től az iskolaszéknek újabb problémát jelentett a 44 246/1902. VKM sz. rendelet. Az 1902/3. tanévtől életbe lépő új utasítás ugyanis hatályon kívül helyezte az 1876-ban kiadott 20 311. sz. utasítást, az iskolaszék feladatát az 1876: XVIII. te. 13. § alapján határozta meg: az iskolák „külső anyagi ügyei”-nek intézése, kapcsolat- teremtés a szülői ház és az iskola között, a tantestület munkájának ellenőrzése. Az iskola nevelési, rendtartási és tanulmányi ügyeit (beléletét) viszont az iskola igazgatója, míg a tanárokat és az igazgatókat a tanfelügyelő irányítja.25

A decemberi gyűlésen többen is tiltakoztak a rendelet ellen, mondván, hogy annak „politikai célzata is van, aminek végrehajtása nemzetiségi vidéken államfelforgató eszmék miatt nehéz”.26 Az iskolaszék kérte is a városi tanácsot, folyamodjon újabb intézkedésért. A törvényhatósági bizottság leiratában akként intézkedett, hogy a választásig az új utasítás szerint kell eljárni. A kifogás tárgya az volt, hogy a rendelet alapján az iskolaszék nem nyert beleszólást a tanítók elhelyezésébe, áthelyezésébe. A szegedi iskolaszék fellépésével elérte, hogy a minisztérium több jogot meghagyott számára a tanítók alkalmazásával kapcsolatban.27

Az iskolaszék legfontosabb teendője ebben az időszakban is új iskolák szervezése, a meglévők bővítése volt. Az 1902/3. tanévtől az újszegedi iskolában külön leányosztály nyílt meg. Felmerült továbbá a polgári iskolák államosítása28 és tárgyalások folytak a tanyai iskolák állami kezelésbe történő vételéről is.

A felmérések szerint az 1902/3. tanévben belterületen 7535 mindennapos tanköteles volt, ebből iskolázott 7339 (98,2%) gyerek. Külterületen mindennapos tanuló 6801, ebből iskolázott 4756 (80%). Ismétlőst belterületen 3939-et tartottak nyilván, közülük 2579 (65,3%) járt iskolába. A tanyákon 3224 ismétlős tanuló közül iskolázott 1993 (62,7%). Visszamaradva, vagy egészségi okokból a tanköteles gyerekeknek csupán 56,8 %-a jutott el az első osztálytól az elemi iskola negyedik osztályáig.29 Felmerült ugyan a város részéről V—VI. osztályok szervezése is, de az iskolaszék kénytelen volt megállapítani, hogy a lakosság körében nem mindenütt mutatkozik erre igény.

Az iskolai ellátottságban javulást jelentett, hogy 1905 májusában elkezdték a Szent György téri iskola bővítését, majd a rókusi iskola termeinek számát is növelték. Ezzel az iskolaépület melletti bérházból egészséges körülmények közé helyezhették a tanulóifjúságot. Az ideiglenes helyen ugyanis egy leányosztályban 96, egy fiúosztályban 93 tanuló szorongott. A polgári leányiskola azonban továbbra is a Fekete Sas utcai bérelt épületben maradt, ezért hely hiányában itt nem is lehetett a zsúfolt osztályokat párhuzamosítani.30

Sok tanító elvégezte a slöjd (kézimunka) tanfolyamot a gyermekek gyakorlati életre való nevelése céljából. Ezután az iskolaszék el is rendelte a kézimunka, mint tantárgy bevezetését, különösen a leány osztály okban. Kötelező tantárgy lett a köz24 Isksz. jkv. 1902. szept. 23.

25 RT 1902. 44 246/1902. VKM sz. rendelet. 1759—1761., Szeged. 279.

26 Isksz. jkv. 1902. dec. 5.

27 Isksz. jkv. 1903. márc. 5.

28 Isksz. jkv. 1902. dec. 29., 1903. ápr. 3.

29 Isksz. jkv. 1904. febr. 22.

30 Isksz. jkv. 1906. jan. 29. Ma Bajcsy-Zsilinszky u.

261