Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)

Tóth Ilona: Szeged város községi iskolaszékének tevékenysége 1869 és 1948 között

1. Középkereskedelmi iskola. Tanulóinak magas létszáma miatt a polgári iskola épületében nem jutott elég hely számára, az iskolaszék közbenjárására a városi tanács 1895. november 3-án elrendelte a volt Hungária18 földszinti részének tantermekké való átalakítását a 166 tanuló elhelyezésére.

2. Polgári fiúiskola. Ez az iskolatípus a kor szellemének megfelelően a gyermek gyakorlati életre való, hazafias, erkölcsös nevelését célozta. A tanulók létszáma itt évről évre növekedett a felgyorsult polgári fejlődés igényeivel párhuzamosan. Elhelyezésük egyre nagyobb gondot jelentett. Tanulóinak létszáma 1895-ben 564 fő volt.

3. Belvárosi népiskola 8 fiú-, 6 leány- és az újszegedi két tanfolyamé vegyes osztállyal. Létszáma 1895-ben 942 köznapi és 34 ismétlő tanuló.

4. Mórái népiskola 3 fiú- és 4 leányosztállyal. Létszám 437 tanuló.

5. Rókusi népiskola 5 fiú- és 5 leányosztállyal, összesen 935 tanulóval.

6. Felsővárosi Szent György téri népiskola 5 fiú- és 5 leány osztállyal. Ide 737 tanuló iratkozott be, és a túlzsúfoltság miatt már több tanulót át kellett innen irányítani más iskolába.

7. Szilléri népiskola 4 fiú- és 4 leány osztállyal. Tanulóinak létszáma 599 fő.

8. Alsóvárosi népiskola 7 fiú- és 5 leány osztállyal. Beiratkozott 1151 tanuló.

9. Tanyai iskolák. (Az 1893/94. tanévben csak 25 iskola volt.)19

Ami az utóbbiakat illeti, itt a területi elhelyezkedés miatt az iskolaszék már évek óta a hálózat bővítését javasolta. A tanács a tanyai lakosság számának növekedését látván, 1892-ben elhatározta, hogy a költségvetésbe évente 3 új tanyai iskola létesítését veszi be. Indokolta ezt az a körülmény is, hogy az alsó tanyák területe 86 381 kát. hold, a felső tanyáké pedig 53 742 kát. hold volt, és sok gyereknek napi 3—6 km gyaloglást is jelentett az iskolába járás. Részben ezért nem is látogatták a tankötelesek az iskolákat. Az iskolaszék felmérése szerint összesen 10 külterületi iskola létesítése oldaná meg ezt a kérdést.20 1898-ban ennek kapcsán az iskolaszék ülésén Vass Mátyás tanító indítványára felmerült a tanyai iskolák államosítása.21 Egy évre rá külön szakbizottságot hoztak létre a javaslat felülvizsgálatára, a népiskolai felügyelő azonban ellenezte az iskolák állami kezelésbe adását. A város anyagi érdeke a tanintézetek továbbfejlesztése szempontjából végül azt eredményezte, hogy az iskolaszék október 9-i ülésén elfogadták a város és a kormány szerződését azzal, hogy a tanyai tanítókat is megkérdezik, hajlandók-e városi szolgálatból államiba lépni.22 Gond volt még a tanyai gyermekek iskoláztatásában, hogy Őket már kiskoruktól fogva bevonták a mezőgazdasági, lányokat a házkörüli munkába. Ezért miniszteri rendelet írta elő, hogy 3 osztályban 6 évfolyamnyi anyagot osszanak el. Ezen hatalmas anyag tanítása legtöbbször egyetlen tanítóra hárult. Az államosításban a tanítóság is szakmai munkája könnyítését láthatta. A külterületi iskolák helyzete azonban változatlan maradt. Attól kezdve, hogy 1902-től megkezdődtek a tárgyalások az állammal, a város nem volt hajlandó fejleszteni a külterületi iskolahálózatot.23 Felmerült ugyanakkor a tanyai iskolák esetében gazdasági tanfolyamok szervezése, részben mert az iskolaügyi hatóság fontosnak tartotta az ilyen jellegű oktatást a gyermekek nevelése szem18 Ma a Szegedi Akadémiai Bizottság székháza. Somogyi u. 7.

18 Évi jelentés Szeged sz. kir. város községi Iskolaszékének 1893/94. tanévre vonatkozó működéséről. Szeged. 1894. 9—17.

80 Évi jelentés Szeged sz. kir. város községi Iskolaszékének 1892/93. tanévre vonatkozó működéséről. Szeged. 1895. 10—11.

21 Szeged. Szerk.: Kiss Ferenc, Tonelli Sándor, Sz. Szigethy Vilmos. Bp. 1927. (A továbbiakban: Szeged) 278.

22 Isksz. jkv. 1899. okt.

28 Isksz. jkv. 1902. márc. 22.

260