Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)
Máté Zsolt: Szeged XVI. századi helyrajza
rossal nem tudunk mit kezdeni. A Felsőváros erősítésének ui. ez egyedülálló említése lenne, s a központi településmag — a Palánk — ekkor már erődített lehetett, s nem is esett nagyon távol a vártól. Elképzelhető azonban, hogy a szerző mégis a palánki városrész újabb megerősítéséről beszél. 1543-ban a törökök megerősítették a várat, a palánkot pedig kettős földbástyával és a sáncok koronáján karós sövényfallal vették körül.122 Lambion császári mérnök 1695. évi felmérése ezt az állapotot tünteti fel.123 A korábban 3 önálló község Szeged, Felszeged és Alszeged, a XV. század közepére egyesülhetett, mert ezután külön említésükkel már nem találkozunk. Az 1522-es tizedjegyzék városrészek nélkül sorolja fel az utcákat. Az 1546-os defter azonban megkülönbözteti a szegedi vár lakóit, a Felsővárosi várost, Középvárosi várost, Alsóvárosi várost. A „vár” lakói nyilvánvalóan nem az erődben, hanem a palánkban laktak. A Középváros helyét Vass Előd — a forrás közlője — egyértelműen a vártól nyugatra gondolja.124 A fő gondot az okozza, hogy az 1713-ból fennmaradt, alapvető forrásértékű térkép125 ezen a helyen nem tüntet fel települést. Tehát a Középváros a török idők végére elnéptelenedhetett. Kifejezetten városszerkezetre utaló megjegyzéseket találunk II. Fülöp burgundi herceg tanácsosa és lovászmestere — Bertrandon de la Brocquiére — 1433. évi úti élményeinek leírásában.126 A lovag nagy mezei városnak említi Szegedet, ír a nagy daru és túzok piacról, lóvásárról, Szeged templomáról, amelyet a templomokról szóló részben a marianus ferencesek palánki templomával azonosíthattunk. S azt írja, Szegednek csak egy utcája van, s ezt egy mérföld (1 francia mérföld: lieu 4,45 km) hosszúra becsüli. Ez a távolság kb. megfelel az alsóvárosi mai Sárkány utcától a felsővárosi Tarjánig, a belvároson átvezető út hosszának. (A középkori város két legtávolabbi pontja ez lehetett.) A szövegből nem világos, mire gondol a lovag azzal, hogy csak egy utcája van a városnak. Valószínű, hogy a városon átvezető országúiról beszél, mert ez a város mindhárom részét felfűzte. De Szeged sohasem volt jellegzetes egyutcás település. A középkori országút északról Algyő felől érkezett a városba, vonala a régi térképek elnevezését követve: Gyevi út (a legnagyobb felsővárosi sziget közepe)—Vár, északi kapu—Vár, déli kapu—Palánk (Oskola utca)—Klastrom kapu (Dóm tér délnyugati sarka)—Szentháromság utca—Flavi Boldogasszony templom (a régi ispotály előtt dél felé fordul)—Fazekas utca—Kovács utca—Tompái kapun Törökkanizsa felé hagyta el a várost.127 Fontos megjegyeznünk, hogy a Felsőváros főutcája a Szent György utca (mai Dugonics utca) volt.128 Másik főútról beszél az 1578-as defter: a vámhelytől, a révtől a Duna—Tisza köze felé a Palánkon és a Középvároson átvezető, egymásba kapcsolódó utcasor vezette át a forgalmat129. 122 Reizner I. p. 110 = Forgách Ferencz, Magyar históriája Pest, 1866. p. 33. (Bp. 1982. p. 39.) 123 Forrás 1695. 124 Vass 1979. p. 19. 125 porrás 1713/1 (lásd 8. sz. térkép). 124 Reizner I. k. p. 45—46. = Memoires de l’Institut National, Sciences morales et politiques, Paris an. XII. T. V. p. 122. = Brüsseli okmánytár, Pest 1859. IV. k. p. 301-től. Új fordítása Palásti László Szeged, 1983. 127 Cs. Sebestyén 193 8/p. 72. 128 Uo. 129 Szeged 1983. p. 540 = Halasi-Kun, Tibor 1964. p. 16—17. 25
