Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)

Máté Zsolt: Szeged XVI. századi helyrajza

Mivel különböző kutatók különböző helyre teszik130 Szeged egyik külvárosáról külön is kell szólnunk. A Fazékször a fazekasok városrésze volt. Helyét elég jól kikövetkeztethetjük egy 1641-es levélből131 „...A Fazékszöriek árujukat éjszakára a Palángba (sic!) hordják, maguk is... a Palángba hálni járnak... A Tisza előttük van és hajónyicska fájukat, nádjukat házuk előibe hordják és onnan házukhoz hordják; .. .az ő mesterségükhöz való hasonlóképpen földjeiket hordják”. A leírást talán vonatkoztathatjuk Felsővárosra is, de a Palánk közelsége és a múlt századig élő „Fazekas” utcanév az Alsóvárosi elhelyezkedést valószínűbbé teszi. A Fazékször valószínűleg az Alsóváros szélén a Tisza mellett feküdt.

Szándékosan nem szóltunk az 1522-es tizedjegyzék és 1546-os defter utcaneveinek városszerkezeti vonatkozásairól. A sokféle feltételezést és következtetést, amely közkézen forog, előzőleg még a halmazelméleti módszer segítségével revízió alá vesszük.

Alább röviden megemlítjük az 1522-es Tizedjegyzékben Szegeddel együtt összeírt falvak nevét és helyrajzi vonatkozásait.

Szeged birtoka volt a Tisza mentén feljebb fekvő Tápé, amelyet 1138-ban említ először oklevél.132 1247-ben IV. Béla király Tápét, a korábbi várbirtokot és a Vártó halastavat a szegedi polgároknak adományozta.133 *

Bánfalva neve is mint Szeged birtoka merül fel. Az 1522-es tizedjegyzék azonban Plathea Bánfalva (Bánfalva utca) nevet tartalmaz. Ebből gondolhatunk arra, hogy ekkor már Bánfalva Szegeddel összenőtt. Persze az elnevezés a Bánfaivára vezető utat is jelölhette. Szentmihállyal együtt említi 1502-ben a Csanádi káptalan oklevele.131 Fekvésük bizonytalan, több feltevés van, Szentmihályt leginkább az Alsóváros szomszédságában,135 Bánfalvát Dorozsma határába, ritkábban Felsővároshoz közel teszik.136 Mindenesetre mindkettő a mohácsi vész idején elpusztult és elnéptelenedett, mert János király 1536-ban Szilassy Ferencnek engedélyezte, hogy a községeket benépesíthesse.137 Az alsóvárosi polgárok 1359-ben 65 forintért örökbe megkaptak egy Alsóváros mellett fekvő Bálák községben levő birtokot.111 A Ballagi tó helynév Alsóváros mellett ma is él.

Nem a középkorhoz tartozik, a munkánk során használt térképeken azonban gyakran feltűnik a vártól nyugatra egy ötolaszbástyás erődrendszer képe. Jó tudnunk, hogy ez az Engenius árka néven emlegetett sáncrendszer, amely a „Külső Palánkot” fogta körül. A várat körülvevő új erőd, új sáncolás 1714—1717 között épült.138

Az Eugéniusz árka által körülkerített városrész kapta ezután a Palánk nevet. A sáncok idővel elpusztultak, sőt az 1816. és 1830. évi árvizek alkalmával földjüket védekezésre használták, s így elenyésztek.139 Az 1850-es térképen azonban még jól követhető az árok helye.110

130 Reizner I. p. 135. Felsővárosra teszi.

181 Reizner IV. k. p. 179. CVIII.

182 Bálint 1974. 79 I. k. 229 = Szabó D. A dömösi adománylevél hely- és vízrajza Bp. 1954.

183 Reizner IV. k. p. 3.1. (Thapey... Warthow)

184 Reizner IV. k. p. 92 LVII.

136 Nagy István (főszerk.) Hódmezővásárhely története p. 322. 17. térkép. A Körös—Maros köze 1596-ban (Szeremlei István hagyatékából), „S. Michal” Szegedtől délre van ábrázolva. Lázár Deák, Magyarország legrégibb részletes térképe, 1528 = Kartográfiai Váll. Budapest, 1982. fakszimile, Szegedtől délre: „S. Miha”.

136 Reizner I. k. p. 79.

137 Reizner IV. k. p. 136 LXIX.

138 Reizner I. k. p. 237—239.

133 Péter László 1979. (okt. 10.).

140 Forrás 1850.

26