Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)
Kruzslicz István: Adatok a hódmezővásárhelyi városigazgatás történetéhez (1848–1873)
népességű és anyagi, szellemi tekintetben is önállóságra képes, fejlődó' város nem nyugodhat bele azokba a korlátozásokba, melyeket a megye kisebb községek irányában szokott alkalmazni. A megyék és községek rendezése alkalmával vélte a város az elképzelést megvalósíthatónak. Az indítványt a közgyűlés általános helyesléssel fogadta és megbízta a főjegyzőt egy felirat megszerkesztésével, melyet a város országgyűlési képviselője által kívánt a képviselőházhoz benyújtani.105 1871-ben több olyan törvény is napvilágot látott, amely kedvezett az önállósulási törekvéseknek. Az 1871. XVIII. te. a községek rendezéséről, az 1871. XXXI. te. az elsőfolyamodású bíróságok rendezéséről, az 1871. XXXII. te. pedig az elsőfolya- modású királyi törvényszékek és járásbíróságok életbeléptetéséről szólt. A községi törvény értelmében Hódmezővásárhely végre törvényesen is megszervezhette rendezett tanácsát. A megyei közgyűlés 1871. dec. 29-én kelt végzése értelmében „addig is amíg a községi törvény értelmében Hódmezővásárhely várost újonnan szerveznék, a szolgabírói hivatalnál lévő közigazgatási ügyeket a polgármesteri hivatal, az ugyanott lévő peren kívüli árvaügyeket, pedig a város közönsége (tanácsa) veszi át és mind a közigazgatási, mind az árvaügyek a szervezés idejéig is a polgár- mester és a városi tisztviselők által nyernek szabályszerű elintézést.” A megyei közgyűlés 1871. dec. 28-án kelt 48. sz. végzése már rendezett tanácsú városnak nevezi Hódmezővásárhelyt, egyben felhívja, hogy a szervezés iránti előmunkálatokat az 1871. évi XVIII. te. 65. paragrafusa értelmében azonnal kezdje meg. A megfelelő lebonyolítás érdekében alkosson szabályrendeletet és jóváhagyás végett a megye, mint köztörvényhatóság elé terjessze be. 1871 végén a szolgabírói hivatal a működését teljesen beszüntette. Mivel az árvaügyek gyors eljárást igényeltek, a város közgyűlése elrendelte a szolgabírói hivatalnál lévő közigazgatási és perenkívüli árvaügyek átvételét és az iratok minél rövidebb idő alatti átszállítását. A közigazgatási ügyek átvételére Soós István tanácsnokot és Szilágyi Gyula képviselőt, az árvaügyek átvételére pedig Égető János tanácsnokot és Solthy Károly képviselőt bízta meg. A közgyűlés egyben felhívta a jogügyi szakosztályt (szakbizottmányt), hogy a tisztviselők túlterhelésének elkerülése érdekében, az ügyek kezelésére és beosztására nézve a tanáccsal egyetértőleg készítsen javaslatot. A szervezéssel kapcsolatban, a közgyűlés nem látta célszerűnek az előmunkálatok elkezdését addig, amíg az önálló törvényhatósági jog elnyeréséért felterjesztett kérelemre válasz nem érkezik a belügyminisztériumtól. Az önállóság kérdésének eldőlte után végérvényes szervezést lehetne végrehajtani. Ennek értelmében úgy határozott, hogy terjesszenek föl a belügyminiszterhez egy újabb folyamodványt, melyben kérik, hogy a képviselőház az önálló törvényhatóság kérdésében lehetőleg azon idő alatt hozzon döntést, amíg a város az 1871. XVIII. te. rendeletéinek megfelelő átszervezést el nem kezdi. Ha ez nem volna keresztülvihető kérik, hogy az önállóság eldöntéséig a szervezési munkálatokat felfüggeszthessék. A nagyobb nyomaték kedvéért egy kérvényt átadó küldöttséget is választottak, melyet a polgármester vezetett, tagjai voltak Ábray Károly és Lukács Ferenc képviselők.106 A küldöttséget 1872. január 18-án fogadta a belügyminiszter, aki nem javasolta a rendezett tanács szervezési munkálatainak megszakítását. Kifejtette, hogy az önálló törvényhatóság becikkelyezése iránti törvényjavaslatot a folyamatban lévő ülésszakban nem terjesztheti a törvényhozás elé, így az eljárás nem gyorsítható. A küldöttség járt az országgyűlési pártok vezetőinél is. Deák Ferenc és Ghiczy Kálmán ország- gyűlési képviselők nem fogadták a küldöttséget, ezután Tisza Kálmánt Debrecen 105 Uo.: 1871. márc. 29. 167. sz. 106 Uo.: 1872. jan. 9. 4. sz. (és Közgy. ír. 1872. 4. sz.) 245
