Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)
Kruzslicz István: Adatok a hódmezővásárhelyi városigazgatás történetéhez (1848–1873)
volt országgyűlési képviselőjét a balközép párt vezetőjét keresték fel, aki ígéretet tett arra, hogy lépéseket tesz az ügy érdekében. Simonyi Ernő a 48-as párt vezére szintén felajánlotta segítségét. Nem sikerült tehát elérni a községi törvény értelmében történő szervezési munka felfüggesztését, sem pedig elhalasztását, így a közgyűlés egy 35 tagú bizottságot nevezett ki az 1871. évi XVIII. te. értelmében a rendezett tanács szervezési tervének és alapszabályának kidolgozására. 107 Az alosztályok által kidolgozott tervezetet némi módosítással 1872. ápr. 5-én fogadta el a közgyűlés. A tiszti létszámban annyi változás történt, hogy az árvaszéki elnöki állást megszüntetve, az elnöki teendőket a legidősebb ülnökre ruházták. Az alügyészi állást törölték és helyette az ügyész mellé írnokot neveztek ki. A birtoknyilvántartási segédet a kezelőszemélyzethez sorolták be. A választásokat és a tisztújítást a megyei közgyűlés 1872. ápr. 29-én kelt végzésében leírt módon folytatták le. Az 1872. jún. 10—12-én tartott tisztújítási közgyűléseken Stammer Sándor Csongrád megye alispánja elnökölt. A tisztikar újraválasztására Pokomándy István polgármester, a képviselőtestület, és a városi tisztikar lemondása után került sor. Pokomándy Istvánt közfelkiáltással ismét polgármesterré választották. A főkapitányi állásra az alispán által ajánlott Sulyok Edét választották meg. Az új községi törvény szerint a jegyzői tisztség nem esett választás alá, mivel megbízatása élethossziglan szólt. A többi tisztségviselőt hat évre választották. Mivel Soós János főjegyző lemondott, helyette választani kellett, így Tassy Ede lett az új főjegyző, Kmetykó József és Hoffer István aljegyzők állásukban maradtak. Első árvaszéki ülnöknek Papy Sámuelt, másod árvaszéki ülnöknek Égető Jánost, közigazgatási tanácsnoknak egyben másod árvaszéki ülnöknek Soós Istvánt választották. Második tanácsnok Kecskeméti László, harmadik Zsarkó Sándor, negyedik Kapeller Antal, ötödik tanácsnok pedig Peleskei János lett. Matók Bélát ismét megválasztották főügyésznek. A további tisztségekbe a következő jelöltek kerültek: alkapitány Schéner Gyula, közpénztárnok Kristó Lajos, városi számvevő Meinerich József, közpénztári ellenőr Csikós Mór, árvapénztárnok és közgyám Kmetykó Károly, levéltárnak Soós János, főorvos Dékán Soma, alorvos Vári Károly, első mérnök Bélák János, második mérnök Deák Mihály, birtoknyilvántartó Pozsgai János, adókivető tiszt tanácsnoki címmel Adamovics Sándor, adószedő pénztárnok Vörös Zsigmond, első adószedői ellenőr Víg Zsigmond, második adószedői ellenőr Soós Lajos, árvapénztári ellenőr Csejtei Antal, birtoknyilvántartó segéd Kis János, polgármesteri fogalmazó Draskovics Árpád, előfogati biztos Góbi József, közigazgatási iktató Gartsik Tivadar, közigazgatási kiadó Stanisics István, árvaszéki iktató és kiadó Gartsik Tivadar, úti biztos Hollenbach Károly, kórházi gondnok Szamecz András. Megválasztottak még 14 írnokot és két bábát. A városi tanács 1872. jún. 15-én alakult meg. Mivel a megválasztott tisztviselők között voltak képviselőtestületi tagok is, megválasztásuk után helyükre pótképviselőket hívtak be.108 1872. jún. 18-án ismertették a közgyűlésen a módosított szervezési szabályzatot és 300 példányban történő kinyomtatását határozták el. Létrehoztak egy 24 tagú bizottságot a szakosztályok, illetve szakbizottságok létszámának meghatározására. A szakosztályok vezetői és előadói a tanácsnokok lettek. Közrendészeti és egészség107 Uo.: 1872. jan. 26. 43. sz. 108 Uo.: 1872. jún. 15. 762. sz., júl. 26. 333. sz. 246
