Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)
Máté Zsolt: Szeged XVI. századi helyrajza
Ugyanez okból említjük meg az országos fő sóraktárat, amelyet előbb 1698-ban a Palánkban állítottak fel, majd a Felsőváros és a vár közé helyezik át,89 ahol a XVIII. századi térképeken láthatjuk is. 1783-ban épült a Tisza-partra merőlegesen álló négy sópajta. Piacok, vásárjogok A középkori élet jellegzetes része a heti és az országos vásár volt. A vásártartás joga királyi adomány volt. Szeged települési tagozódására fényt vet, hogy mindhárom egységnek külön vásártartási joga volt. 1431-ben Felsőváros nyert Zsigmond királytól csütörtökön tartandó szabad hetivásárt90. A vásártér helyét adatokból nem ismerjük, de feltételezésünk szerint a Szent György templom környékén lehetett. A templom körül temető volt, de a templomtól nyugatra fekvő főutca, a Szent György utca is kiteresedett a templom közelében, s a keletre eső Gyevi országút is. Az 1713-as de la Croix Paitis-féle térkép eredetijén a Gyevi (Budai) út feltűnően széles, lehatárolt térség91 (Reizner tévesen mocsárnak ábrázolja92!). A templomot pedig forensa (piaci) jelzővel tünteti fel az 1776-os térkép.93 1456-ban kelt Hunyadi János oklevele, amely a hétfőn tartandó vásárokra érkezőknek vámmentességet biztosít, s erre utasítja a szegedi várnagyot és alvárnagyot. A vásár helyét az oklevél nem említ.i94 Mátyás király ezt az oklevelet 1483-ban átírja és megerősíti.95 Ezt a vásárt egy kihirdetési ügy kapcsán már 1407-ben említi a Csanádi káptalan két oklevele. Legalábbis hétfői vásárokat mond.96 1459-ben Mátyás király a Boldogságos Szűz Kolostora előtt, hetenként szerdán tartandó hetivásárt engedélyez.97 Hogy ez az Alsóvárosra vonatkozik, azt csak közvetve igazolhatjuk. De erről a templomokról szóló részben már bővebben szóltunk. 1499-ben II. Ulászló a Lathran téren vagy a Lathran utcában tartandó évenkénti Luca napi országos és hetenként csütörtöktől szombatig tartó hetivásárt engedélyez.98 Figyelemre méltó, hogy az 1546-os defter Szombathel neve, melynek közelében a halmazelméleti módszerrel (lásd később) az 1522-es tizedjegyzék Kyslatran utcáját kimutatjuk, az engedélyezett szombati vásárnappal cseng össze.99 A defterben — egyedül! — emellett az elnevezés mellett nem szerepel az utca megjelölés, tehát a Szombathel nem utca (plathea) volt. Meg kell állnunk egy pillanatra. A korábbi kutatóknál a legtöbb zavar a Latrán névnél keletkezett. Bár Reizner" világosan értelmezi az Ulászló oklevél szövegét és különbözetet meg Kislatrán utcát és Nagylatrán teret, a Szombathely nevet még nem ismeri. A későbbieknél a két Latrán összemosódik, a Szombathely lokalizálása eredménytelen. Ulászló oklevele pedig nem az elnevezésben bizonytalan, hanem a vásár helyére ad alternatív lehetőséget, amikor vicus vagy piatea Lathran-t98 említ. A vicus 89 Reizner I. p. 241—242 és 242—1. jegyzet. 90 Reizner IV. p. 31. XVI. loco Felsewzygeth... in civitate Zegediensi... 91 Bálint 1959. p. 47. 92 Reizner I. k. p. 231—232 között. 93 Cs. Sebestyén 1938/1 p. 71 = Forrás 1776/1. 91 Reizner IV. k. p. 50. XXVIII. 93 Reizner IV. k. p. 82—83. L. 96 Szeged 1983. p. 408. 97 Reizner IV. k. p. 55—56. XXIII. 98 Reizner IV. k. p. 89. LV. ad vicum seu piateam Lathran appellatam singulis ferys quintis, usque ad diem sabbati 99 Reizner I. k. 61. 22
