Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)

Máté Zsolt: Szeged XVI. századi helyrajza

általában nagyobb térséget jelent, a korabeli Budán csak a mai Hess A. tér neve mellett (vicus Claustri beati Nicolai) találjuk. A piatea az utcák szokásos neve volt.

Mindezt összevetve megállapíthatjuk, hogy a vicus, másképp Nagy-Lathran volt a szombati piac helye, azaz vicus Zombathely,100 Plathea Kyslatran pedig a kisebbik vásártérre vezető utca, — de ez a név illethette magát a kisvásárteret is, amely az oklevélben csak piatea Lathran néven említődik.

Kutatók a Lathrán teret a mai Roosewelt tér helyére teszik. Itt mindenesetre lehetett piac, mert vásárnak ez volt elegendő térség a vár és a Palánk városrész között. A várból ellenőrizhető volt a terület, s ide láthatott ki palotájából — talán a Szilágyi palotából — a szandzsákbég, aki egy életrajzírója szerint egyszer ablakából látta, hogy áron alul vették el egy szegény ember káposztáját.101 S ide futhattak össze a révtől a Palánkon és a Középvároson átvezető összekapcsolódó utak, amelyeket az 1578-as defter országútként említ.102 Véleményünk szerint — s a matematikai módszer ezt igazolja — ez volt a Kislatrán; s a vicus Lathran, azaz Nagylatrán a mai Széchenyi térre esett. A Szent Demeter templom körüli téren, jóllehet ez piac logikus helye, nem lehetett piac, mert itt temető volt.103

Szeged középkori városszerkezete

A templomok, egyházi intézmények, jeles középkori házak, piacok, vásárjogok megismerése után kísérelhetjük meg, hogy egyelőre írásban — felvázoljuk Szeged középkori városszerkezetét.

Vegyük sorra az okleveleknek településszerkezetre vonatkozó adatait.

Szeged nevét először 1183-ban említik Cigeddin formában, sószállításokkal kapcsolatban.104 A szegedi várnagy és alvárnagy egy 1323-as oklevélben szerepel.105 A vár első határozott említése egy 1338-as oklevélben (...castra Zegedinum) maradt ránk.106

Felsőváros egy év nélküli oklevélben merül fel a XIV. század elején... in superiori foro de Zeged.107 Ma a kutatók úgy sejtik, hogy Felsővárosi korábban Asszonyfalva, más néven Felszeged névvel jelölték, Asszonyfalva 1355-ben említésre kerül, 1405-ben pedig az „Asszonyfalva, más néven Felszeged” formulát találjuk leírva.108 Felszeged ekkor különálló jogi községet képezett külön testületekkel. 1355-ben és 1431-ben Felsewzygeth109 néven említik. A Felsőváros még a XVIII. században is különböző nagyságú, s egymáshoz közelebb vagy távolabb eső hat szigetből állt. Az 1727. évi tanácsi jegyzőkönyv 425. lapján foglalt közleményből kiderül az is, hogy a felsővárosi hat sziget lakossága egymással csónakokon közlekedett, de voltak áthidalások is.110

100 Bálint 1975. p. 113. 114. 122. A Zombathel név már korábban is felbukkan. Az Ulászló oklevél a szegediek kérésére, korábban szokásos szombati vásárt is megerősíthetett.

101 Szeged 1983. p. 539 = Karácson 1908. p. 81.

102 Szeged 1983. p. 540 = Halasi-Kun, Tibor 1964. p. 16—17.

103 Szeged 1983. p. 355.

104 Györffy 1963. p. 900 = OL Dl. 25!, W XI. 48.

105 Uo. p. 901 (Gyárfás Hl. 509..

106 Reizner I. 47. = Pór Antal: Nagy Lajos; (castra tbsz. mivel az oki. Becskerek várát is említi) Bp. 1892. I. k. p. 11—12.

107 Dl. 94 028 Újabban, a superiori-t korábbi értelmezésben fordítva, ez a kifejezés csak egy korábbi vásárra vonatkoztatott (Szeged 1983. p. 355..

108 Szeged 1983. p. 296. = Petrovics István 1979. p. 67—74 „Azonfolva alio nomine Felzeged”.

103 Reizner I. k. p. 31, IV. k. 31. XVI.

110 Reizner I. k. p. 31—32. (természetesen csak áradáskor).

23