Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)
Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása 1849 és 1860 között
engedelmességről, más részről pedig a község java előmozdítása körüli igyekezetükről és buzgalmukról ismeretesek”. Jelölteket kért a polgármesteri állásra is. Bonyhády továbbította a főszolgabíróknak a kerületi főispán rendeletét, egy szóval sem említve az esetleges választások előkészítését. Az Utasításban megszabott keretek értelmében Szentes városa 22 136 főnyi lakossága után 24 főből álló községi választmányt alakíthatott. Basa főszolgabíróra várt a feladat, hogy összeállítsa a választmányi tagságra szóba jöhető személyek névjegyzékét, és jelölteket állítson a polgármesteri hivatalra. Egyik sem lehetett könnyű feladat. Bizonyosra vehető, hogy úgy a választmányi tagságra, mint a polgármesterségre jelölt személyek közül többen akadtak olyanok, akik előzetes megkérdezésük és beleegyezésük nélkül kerültek a névjegyzékbe. Ez később számos probléma forrása lett. A szolgabírói javaslatok alapján Bonyhády megyefőnök október utolsó napjai, ban készítette el és terjesztette fel jelentését a kerületi főispánhoz. Ebben leszögezte- hogy megítélése szerint a megye egyik helységének lakossága sem elég „érett és lecsillapult” ahhoz, hogy a szabad választás engedélyezhető lehetne. Mellékelten megküldte a kijelöléssel összeállított választmányi tagok névjegyzékét és a polgármesteri tisztségre alkalmasnak Ítélt személyek neveit, megjegyezve, hogy a jelöltek összeállításánál elsősorban arra ügyelt, hogy a kiválasztottak legalább a lezajlott forradalmi események tényleges támogatásától mentesek legyenek. Augusz kerületi főispán változtatás nélkül elfogadta a megyefőnök javaslatait, s november 4-én kelt leiratában kinevezte a községi választmányi tagokat és a polgármestereket.41 A szentesi községi választmány beiktatására 1851. november 18-án került sor. Ebből az alkalomból Bonyhády István személyesen megjelent Szentesen, és feleskette az újonnan kinevezett polgármestert, Jurenák Eduárdot. A szervezési munkát mégsem lehetett lezártnak tekinteni, ugyanis néhány nap elteltével három választmányi tag benyújtotta lemondását. Valamennyien betegségükre és öreg korukra hivatkoztak. A megyefőnök „szoros vizsgálatot” rendelt el a felhozott kifogások valódiságának kiderítésére, ugyanakkor megbízta a polgármestert, hogy gondoskodjon a megürült helyek betöltéséről. A helyzetet bonyolította, hogy rövid egy hónapi hivataloskodás után maga a polgármester is benyújtotta lemondását, szintén egészségügyi okokra hivatkozva. A megyefőnök elfogadhatónak találta Jurenák Eduárd orvosi igazolásait, és felmentését javasolta. Augusz kerületi főispán ennek ellenére nem hagyta jóvá a polgármester lemondását. Jurenák azonban kategorikusan kijelentette, hogy hivatalát mindenképpen leteszi. Nyilatkozatát ezek után tudomásul kellett venni. 1852. február 17-én beiktatták az új polgármestert, Sréter Antal eddigi árvagyám személyében.42 A városi tanács és tisztikar átszervezése még váratott magára, személyi és szervezeti változások azonban ezt megelőzően is történtek. 1851 októberében Sztaricskai András főpénztárnokot leváltották, helyére Farkas Gedeon ügyvédet nevezték ki. Sréter Antal előlépése következtében az új árvagyám Vida Szűcs Mihály lett. Személy- cserék történtek a fő- és aljegyzői posztokon is. Szalai János főjegyző 1852 tavaszán lemondással távozott, főjegyzővé Farkas László eddigi aljegyző lépett elő. Aljegyzővé Fejér Károly ügyvédet nevezték ki. Szintén lemondás révén megüresedett a főügyészi és az egyik tanácsnoki állás. Ez utóbbiak érzékenyen érintették az elöljáróságot, ugyanis a felettes hatóságok —• a hamarosan bevezetésre kerülő új községi rendszerre hivatkozva — nem engedélyezték betöltésüket. Ugyanilyen indokkal nehézségeket támasztottak az 1852 januárjában megüresedett városi főkapitányi tisztség betöltése 41 CsmL (SzF) 6971, 7834, 8122/1851. Megyefőnöki ir. 42 CsmL (SzF) 8526, 8528, 9216, 9478/1851., 832/1852. Megyefőnöki ir.; 1/1852. Szentes város Községi Választmányának jegyzőkönyvei (a továbbiakban Közs. Választm. jgyk.). 212
