Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)
Habermann Gusztáv: A szegedi fősóhivatal és személyzete (1790–1848)
1840 Az ebben az évben nyilvántartott három mázsáiéi állás közül a harmadik helyre került új ember: Polczer Pál személyében. Nevezett 1830-ban állott munkába Selme- cen, mint raktári éjjeliőr, innen került Szegedre, itt is maradt azután mindvégig. Később előléptették mázsamesterré. Duba Juha volt a felesége, akitől Szegeden, 1840. július 3-án Mária Julianna gyermeke származott, akinek Schenk József lett a keresztapja. Polczer Pál Budán született, 1803-ban és Szeged Felsővároson halt meg, 1861. március 16-án, 59 évesen. Felsővároson 1175 szám alatt lakott. 1841—1844 Ezekben az években a Szegedi sóhivatal ismert személyzeti névsora új névvel nem gyarapodott. 1845 Ebben az esztendőben a mázsálók sorában jelentkezik új emberként Kimmerl Marcel, akinek közelebbi adatait azonban nem ismerjük. 1846—1848 Az ezekben az években bekövetkezett netáni személyi változásokat ezideig megállapítani nem lehetett. Ezzel tehát lezárult az úgynevezett „második” udvari kamara fősóhivatalának személyzeti története. Az utókor Természetesen ez nem jelentette azt, hogy a szegedi sóhivatal sófogadási, sószállítási és sóeladási működése végleg megszűnt volna. Az 1848-as magyar törvény- hozás által megalkotott III. törvénycikk 6. §-a akként rendelkezett, hogy „mindazon tárgyakban, melyek eddig a m. k. udvari kancelláriának, a k. helytartótanácsnak s a k. kincstárnak, ideértve a bányászatot is, körébe tartoztak... kizárólag a magyar minisztérium által fognak gyakorolni.” Ez a törvényhely ugyan nem említi kifejezetten az udvari kamarát, de a törvényhelyhez fűzött hivatalos magyarázat [Corpus Juris Hungarici, Magyar Törvénytár, 1836—1868 évi törvénycikkek, Budapest, 1896. 219. p. (1) jegyzet.] nem hagy kétséget atekintetben, hogy a királyi kincstár alatt a magyar kamarát kell érteni. A már hivatkozott törvénycikk 23. §-a szerint „... az udvari kincstár az illető miniszteri osztályok között ... felosztatik.” De még ezzel sem fejeződött be a sóhivatalok története, mert hiszen a szabadságharc leverése után bekövetkezett provizórium ideje alatt a 48-as alkotmányos törvényeket érvénytelennek tekintették és nyilvánították és ennek az lett a következménye, hogy az újonnan alakult magyar pénzügyigazgatósági szervezetet is feloszlatták, és az 1849-es év kezdetével bekövetkező fokozatos megszállása az országnak e megszállás idejének és terjedelmének megfelelően került az újonnan felállított „Provisorische Kameralver- waltung für Ungarn”, vagyis az ideiglenes magyar kamarai igazgatóság felügyelete alá. Mégis tévedés lenne feltételezni, hogy ezzel visszaállt a régi magyar udvari kamara, mert egyrészt ennek az ideiglenes kamarai igazgatóságnak egészen más volt 148
