Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)

Habermann Gusztáv: A szegedi fősóhivatal és személyzete (1790–1848)

ezen a helyen maradt, egészen a hivatal megszűnéséig. Feltehetően rokona volt a másutt már említett Bába Imrének, és nyilván mindketten a Szegeden és Csongrád megyében ismert Bába családból származtak. Ebben az évben negyedik helyet rendszeresítettek a folyami szállítási osztályon, és ezt Baráthy Antallal töltötték be. Két évvel később az ügyosztály második helyére avanzsált és 1816-ban elhagyta a hivatalt. — Eszékre került írnoknak, de itt sem maradt sokáig, mert 1820-ban újból visszarendelték Szegedre, és megbízták a hivatal írnoki teendőivel. Ezúttal megtisz­telték a dominusi címmel is. Most 1823-ig maradt, egyébként ratigerum magisterré előléptetve Szegeden. Ebben az évben került át a makói sóhivatalhoz mázsamester­nek. 1829-ben újból visszakerül Szegedre, és 1833-ig szolgál ezen a helyen. Később újból máshová irányítják és Földváron lesz perceptor 1840-ben. Valószínűleg Szegeden nősült, 1820 körül, és Pfandler Johannát vett nőül. Három gyermekéről tudunk, akik Szeged-Felsővároson születtek, nevezetesen az 1821. május 13-i Ottilia Johanna Magdolna, kit Gáger Károly — ezúttal harmincadhivatalnok — a bécsi hiva­talban a magyar ügyek revizora — tartott keresztvíz alá; majd 1822. szeptember 14-én Karolina Mária Magdolna és végül 1931. március 22-én Adelina. Az előbbinek ugyancsak Gáger, az utóbbinak azonban Kreminger György szegedi belvárosi vicediaconus lett keresztszülője. Lehet azonban, hogy nem csak Szegeden születtek gyermekei. 1813 Erről az esztendőről eddig nem sikerült a hivatali személyzeti névsort beszerezni. Azonban a következő év adatainak az előző évvel való söszehasonlítása bizonyára kiküszöböl hiányosságokat. Legfeljebb az történhetett meg, hogy valaki csak hó­napokig volt a hivatalnál, vagy hogy a későbbi évben szereplők egyike másika már ebben az esztendőben került a hivatalba. 1814 Ebben az esztendőben jelentős személyi változások következtek be. Az első mindjárt a hivatalfőnöki állást érintette, mert Bába Imre kivált a hivatalból és helyette perceptorként Mayerhoffer Józsefet delegálták Szegedre. Nevezett régi sóhivatali tisztviselő volt, és már 1803-ban perceptorként találkozunk vele a barcsi sóhivatalnál. Innen Eszékre helyezték át, contraagensnek, és innen került a szegedi sóhivatal élére. Itt 1832-ig szolgált. Magánéletéről mindössze annyit tudunk, hogy ebben az esztendőben beosztottjának Preysler János mázsamesternek lett a komája, vállalva annak 1814. április 14-én született Franciska leánya keresztapaságát. Nem kizárt szegedi származása, és esetleg az 1808-ban meghalt József jómódú vendéglős fia vagy rokona lehetett. A Sóhivatal ellenőri állásában is új névvel találkozunk, mert Oratsek Fülöpöt Povazanec József váltotta fel. Régi sóhivatali szakember, ki már a század elején mint contra ponderum magister dolgozott Nagyváradon. Innen került Szegedre. 1822- ben azután Aradra helyezték vezetőnek. Valószínűleg Szegeden nősült, neje Del Orto Ottilia. Három gyermeke származott tőle, nevezetesen József Sándor János 1813. február 19-én, kinek Kögly Lipót volt keresztapja; János Lipót, ki 1815. december 13-án született és végül Alajos Farkas 1818. június 21-i születéssel. Ez utóbbit Schnei­der Farkas kísérte keresztelőre. Povazanec József, beosztottjának Rezy Jánosnak a hivatal írnokának és mázsamesterének fiát Józsefet 1816. április 23-án tartotta keresztvíz alá. 140

Next

/
Thumbnails
Contents