Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)
Habermann Gusztáv: A szegedi fősóhivatal és személyzete (1790–1848)
Mind a három mázsamester személye megváltozott. Az első helyre Teller János került, ki eddig csak mázsáló volt; másodikra Kaiser Mátyást nevezétk ki, ő három évig maradt ezen a helyen és 1818-ban Tokajra került, ugyanezen beosztásba, 1822- ben ott első helyre avanzsált, majd 1831-ben rationum magister lett. Feltehetően Szegeden nősült, 1814 körül, felesége Brunner Franciska, és ebből a házasságból 1815. október 8-án Felsővároson születtek ikrei Matild és Franciska, keresztapjuk Schneider Farkas. A harmadik új mázsamester a már említett Preysler János. Két évi szegedi szolgálat után Aradra került, majd egy év múlva Makóra. Itt lett hivatalfőnök, 1831- ben pedig a pécsi sóhivatal élére delegálták. 1838-ban visszakerült Szegedre, mint contraagens, és 1840-ben hivatalfőnök. Ebben az állásában marad mindvégig. 1787- ben született és kétszer kötött házasságot. Első neje Vezendi Cecília, kitől 1821-ben Aradon született József fia. Második gyermeke János Pesten látta meg a napvilágot és a harmadik Franciska Cecília Szegeden született és Mayerhoflfer József állt mellette a keresztelőn. Úgy látszik ezt követően első felesége elhalt, és valószínűleg Makón kötött újabb házasságot a Tekulics családból származó Erzsébettel. Ebből a házasságból Makón született János nevű fia. Valószínű, hogy több gyermeke is származott második nejétől. A Preyssler névvel Szegeden később is találkozunk, talán leánya volt az 1830-ban született Gizella, kinek anyja Vezendi Cecília volt, és aki később Vadász (Jäger) Manó-Emánuel — felesége lett. Leánya lehetett a Makón 1822-ben született Hermina is, ki később nemes — csói Török Antal neje lett. Preyssler János Szegeden halt meg a Palánkban, 1849. szeptember 27-én. Ugyancsak teljesen kicserélődött a mázsálói kar. Most az első helyre Hegedűs Mihály került, ki 1819-ig maradt e helyen, és azután Halmágyba került, mázsamesternek. A második Poppel Imre, aki két évi szegedi szolgálat után Mohácsra került mázsamesternek, ahonnan 1827-ben mint contra ponderum magister került a veszprémi hivatalba, majd később Pozsonyba. A harmadik helyezett Slatina József aki egy évi itteni szolgálat után kivált a hivatal kötelékéből. Új ember a szállítási részlegnél Reisz Ignác Gotfrid, ki 1827-ig maradt a hivatalban. Az osztályon a harmadik helyen kezdte és lassan az első helyig verekedte fel magát. Kétszer nősült, első neje Tertsi (Tersics) Jozefa, kitől Szeged-Felsővároson 1821. szeptember 30-án Katalin, majd 1824. május 3-án Krisztina nevű leánya született. Utóbbinak Pfeilschifter János a keresztapja. Úgy látszik ekkor halt el első felesége, és Künbauer Borbálával lépve újabb frigyre, hirtelenül meghalt és hamarosan követte őt felesége is. Kovács Istvánt, aki eddig a folyami szállítás kalauza volt, most előléptették tutajmesterré. Barcza Pált pedig, aki ezen osztály második helyezettje volt, most áttették a szállítási osztályhoz. Ezzel a folyami szállítási osztályon felszabadult két hely, a harmadik és a negyedik. Ezek közül a harmadikra Begovcsejics Jakabot nevezték ki. 1816-ig szolgált ezen a helyen, és a következő évben a rangsorban előre lépve az ügyosztály első helyére került és azt 1831-ig töltötte be. Ekkor kinevezték Dunavecsére, majd pedig 1840-ben a hatvani sóhivatalnál találjuk. Neje Horváth Jozefa volt (Mayer Jozefa?) akitől Szeged-Felsővároson 1822. április 28-án Julianna Magdolna Hedvig leánya született, kit Götz János és neje Fischer Julianna tartott keresztvíz alá. Götz János neves szegedi vállalkozó volt, akinek főleg a sziksó főzés és exportálás körül támadtak érdemei. A második gyermek 1825. október 23-án született, Ferenc névre hallgatott, kit 1824. október 31-én Ferenc Károly követett. Keresztszüleik ugyanazok. 141
