Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)
Habermann Gusztáv: A szegedi fősóhivatal és személyzete (1790–1848)
Terézia Erzsébet, 1821. december 5-én; Károly János Farkas 1826. október 9-én; Ignác Péter Ferenc 1828. augusztus 1-én és József János Sándor 1834. március 1-én. — Ezek közül Lujzának és Ferencnek Schneider Farkas volt a keresztapjuk. Kovács István a szegedi Sohajda (vagy Suhajda) családdal került keresztkomaságba. Su- hajda Mihály maga is sóhivatali tiszt volt Szegeden, és nevezettnek Mihály, Borbála, Rozália, Mária gyermekeinek vállalta keresztatyaságát. Kovács István első felesége Csikós Katalin már Sohajda Adalbert György keresztelésén keresztanyaként szerepelt és feltehetően szegedi leány volt, aki ezen időpont után köthetett házasságot Kováccsal, 1815 körül. Kovács István nem tévesztendő össze ama második Kovács Istvánnal (1794— 1827) aki ,,a szegény pór fiú” szegedi kőművesmester atyja volt. Annak ellenére sem, hogy maga a kőműves Kovács élénk színekkel ecseteli atyjának látogatását és szereplését a szegedi sóhivatalban. A második hajókalauzi állást Buday Péterrel töltötték be. Mindössze két évig maradt Szegeden, és azután elhagyta az apparátust. A harmadik conductor Baracza (Baraca) Pál, aki utoljára 1824-ben szerepel a hivatali névjegyzékben. Ekkor transportum officialisként említik. És utoljára meg kell még emlékezni a requisitorum conservator Szalóky Józsefről. Sokáig hű maradt Szegedhez, mert egészen 1835-ig szolgált itt a hivatalban. 1812- ben szállítási tiszt és az is maradt mindvégig. E kinevezése időpontjában már dominus. Szegedről Pestre helyezték át, az ottani sóhivatal mázsamesterének. Szegedi ideje alatt a későbbi sóhivatalnok Zombori Mihálynak Borbála Katalin Anna, majd Borbála Lucia leányának keresztanyja lett. -— Mindkét keresztelőn keresztanyaként szerepel Piringer Borbála, de nem volt megállapítható, hogy nevezett Szalóky-nak felesége lett volna. 1810 Nem maradt változás nélkül a hivatali személyzet ebben az esztendőben sem. A mázsamesterek vonatkozásában változás volt, hogy a második helyezett Keve Miklós helyére előlépett Mosel, és az így megüresedett harmadik helyet Schenk Józseffel töltötték be. Nevezett 1813-ig maradt a helyén. Nem tévesztendő össze az azonos nevű aradi sóhivatali írnokkal, aki talán fia lehetett. Schenk Szegedről Pancsovára került perceptornak, de egyben az ottani harmincadhivatalnak is vezetője lett. Talán ő az, aki Pancsováról Zimonyba kerülve a harmincad- és egyben az ottani sóhivatalnak is contraagense lett. Ez annál is inkább feltételezhető, mert már előbb is dolgozott mindkét minőségben. De nem tévesztendő össze azzal a Schenk Józseffel sem, aki ebben az időben — 1826-ban Halmágyon perceptor. — Úgy látszik, hogy 1831-ben Nagyváradra került, az ottani sóhivatal élére, ahol 1835- ben ismét egyben a harmincadhivatal vezetője is volt. De 1840-ben visszakerült Szegedre, contraagensnek. Zimonyban született, 1786. január 20-án és nős volt Heinz Annával, akitől Szegeden 1810. január 9-én Antónia Paula Terézia leánya született, akit Allendorff tartott keresztvíz alá. 1841-ben nevét Senkey-re változtatta. Hogy később még Szegeden élt Schenk család a rokonságához tartozott-e, nem ismert. Meghalt Szegeden, 1865. október 18-án, és közvetlenül halálát megelőzően arany érdemkereszttel tüntették ki. Lehet, hogy Imre, (1833—1869) a fia volt. A negyedik mázsamester és hivatali írnokot Innocentet Rezy János váltotta fel. 1814-ig maradt hivatalában. Ebben az évben megszabadult a hivatali írnoki teendők terhétől. 138
