Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)
Habermann Gusztáv: A szegedi fősóhivatal és személyzete (1790–1848)
a szolnoki sóhivatal „ratigeratus officium”-ának contraagensi teendőivel. Itt 1829-ben harmadik rangsorolású mázsamester lett, és később ebben a beosztásban a második helyre is került. Nem sokkal később kivált a hivatali keretből. Lehet, hogy Szegeden nősült. Felesége Riesz Rozália volt, kitol Szegeden 1809. január 23-án Ignác fia született. Lenner Ignác lett a fiú keresztatyja. Teller Ignác 1861-ben nevét Tányérosira változtatta. Változást jelentett, hogy az eddig a hajózási gazdasági hivatali beosztásban most fellépő contraadiunctus Buday a szállítási hivatalból került ebbe a pozícióba. Ezzel a szállítási hivatal első helye megürült, és a második és harmadik helyezett Schneider és Krauthacker előre léptek a rangsorban. Az így üresen maradt harmadik helyre Begovcsevich Ferencet nevezték ki. 1812-ig maradt ezen a helyen, amikor is ugyanebben a beosztásban az első helyre lépett elő. Itt 1816-ig szolgált, és 1817-ben contra adiunctus lett. Az is maradt 1825-ig, ekkor áthelyezték a veszprémi sóhivatalhoz, és ott contra ponderum magisterré nevezték ki. Végül perceptor lett Gácsiban, ahol az 1830-as évek végéig teljesített szolgálatot. Nyilván közeli rokona volt a később még említendő Begovcsevich Jakabnak. Úgy látszik egyébként, hogy a szállítási részlegnél egy újabb állást is rendszeresítettek, azonban ezt az állást ebben az esztendőben még nem töltötték be. Változás következett be a mázsamesteri beosztás harmadik helyén, mert a második helyezett Menczel kivált a hivatalból, s ennek folytán a harmadik Keve Miklós a második helyre lépett elő, minek folytán a harmadik hely megürült és ezt ezúttal Mosel Károllyal töltötték be. Nevezett 1813-ig maradt ezen a helyen majd innen Szolnokra távozott, és az ottani sóhivatal azonos beosztásába került. Új állomáshelyén egyben a hivatali írnoki teendőkkel is megbízták, majd Szla- tinára helyzték át, ahol a „Salis Fodinalis Ofíicia”-ba került contraloriansnak. — Itt azután 1822-ben Fodinarius ratiocians lett. Később Rónaszéken találjuk ugyanebben a beosztásban. — 1835-ben a ,,Regio Cameralis Administratio Marmatica Capitalis Cassae Officium”-ban contraagens. 1840-ben pedig már a hivatal vezető pénztárosa, és nevét ,,D. Carolus Mosel de Mosel”-ként írják, ki egyben Máramaros megye tábla- bírája. Felesége Gonzales Leopoldina volt, akitől Szegeden, 1809. július 8-án Károly Adalbert Fülöp fia születik, kit a már ismert Oratsek Fülöp sótiszt és neje Kolb Terézia tart a keresztelőn. Második gyermeke az ugyancsak 1810. augusztus 18-án született Ludovika Terézia Filippina. Keresztszülei az előzők. Harmadikként Alberta Lujza Leopoldina születik, 1815. április 16-án, és nevezett keresztszülei lesznek Adalbertus de Gager és Aloyzia de Pfandler. Mindennél fontosabb változás volt azonban az, hogy a szegedi fősóhivatalban ebben az esztendőben új ügyosztályt létesítettek a hajózási szállításra, és ennek keretében három conductori állást szerveztek. Az első kalauznak Kovács Istvánt nevezték ki. Állását 1813-ig tölti be, ekkor előléptették ratigeratus magisterré, és ettől kezdve dominusnak címzik. Hosszú évekig maradt ebben a beosztásában, míg végül 1828-ban elköszönt a szegedi sóhivataltól. Az óbecsei ratigeratusi hivatalba került director- nak. Innen azután még két évre visszakerült Szegedre adiunctusnak, — majd számvevőségi hivatalfőnök lett. Ezt követően Pécsre került az ottani sóhivatal preceptora- ként. Ekkor már Nógrád megye táblabírája, amiből arra kell következtetni, hogy a Nógrád megyei Kovács családok valamelyikéből származott. Talán ottani születésű is volt. Első felesége Csikós Katalin, akitől Szegeden, Felsővároson 1816. július 10-én Ágoston István nevű fia születik, akit a már ismert Schneider Farkas, akkori szegedi sóhivatali contraadiunctus kísér el a keresztelőre. Kovács István második felesége SeefranzErz sébet volt. Ebből a házasságból születtek Szeged Felsővároson Lujza 137
