Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)
Habermann Gusztáv: A szegedi fősóhivatal és személyzete (1790–1848)
Hamarosan bekapcsolódott a város társadalmi életébe, mert már ugyanezen év június 23-án találkozunk vele, Csávolyszky Erzsébet keresztelőjén. Ez a Csávolysz- ky Erzsébet, később — Ferenc nevezetű atyjának elhalálozása után tekintélyes földbirtokot örökölt. A későbbiekben Bába vállalta ama Gál Antal keresztapaságát, akinek Gál Julianna volt az édesanyja, és házasságon kívül Osztrovszky József kórházgondnok atyától származott. Változás állott be továbbá a negyedik mázsamesteri állásban, amelyet Innocent Józseffel töltöttek be, őt is megbízva a hivatali írnoki teendőkkel. Két évig maradt Szegeden, majd Pestre került, ugyancsak mázsamesternek, onnan pedig Pozsonyba helyezték át, contra ponderum magisteri megbízással. Itt 1830-ig teljesített szolgálatot. Nem volt megállapítható, hogy az az Innocent Terézia, aki később Apáthy Gyulának lett a felesége, és akinek Gyula nevű fia jóval később Endrényi Ilonát vette feleségül, rokona volt-e. Ebben az esztendőben ürült meg az első mázsálói állás is, amelyre Demkovics Józsefet nevezték ki, — aki mindössze egy évig maradt állásában, majd innen Eszékre került, hivatali írnoknak, és ettől kezdve megillette a dominus megszólítás, megjelölés. Fia volt a már említett Demkovics Rafaelnek, akitől Szeged-FelsŐvároson 1790. május 4-én született, és akinek keresztszülei a már említett Dugonics Ádám és neje, Lob Anasztázia lettek. 1808 Ebben az évben hagyta el hivatalát Kögly Lipót. a contrascriba. Kögly örökébe Oratsek Fülöp lépett. Nem volt ismeretlen a sóhivatalban, mert 1803-ban már mint contra ponderum magistert találjuk Makón, ahonnan azután Szegedre jött át ellenőrnek. Itt 1813-ig szolgált, és úgy látszik, hogy itt is maradt Szegeden továbbra is, amikor hivatalától már megvált. Pancsován született 1770-ben, és Szegeden kötött házasságot 1810 körül, feleségül véve Kolb Terézt, egy jómódú és jónevű szegedi család leányát. Házasságából 1810. január 8-án Franciska nevű leánya született, akit Galovich Imre városi tanácsnok és Radványi Teréz tartottak keresztvíz alá. Második gyermeke Mária Terézia utónevű, aki — akárcsak az első — Szeged-Felsővároson született 1811. szeptember 5-én és aki a már korábban említett Allendorff Ignác és Radványi Teréz keresztgyermeke lett. Őt követték az ikrek, Terézia és Filippina, 1814. január 22-én, keresztatyjuk ugyancsak Allendorff, keresztanyjuk pedig Nagy Terézia volt. Végül 1816-ban született Károly nevű fia. Oratsek 1823-ban perbe keveredett Vedres Istvánnal, egy földbérletből kifolyólag. Egyébként Szegeden 1846. február 14-én halt meg 76 éves korában. Nem kizárt, hogy az 1801-ben született Oratsek Emília, aki később Pillich István felesége lett, esetleg rokona volt. És talán Imre is, aki 1805-ös születésű volt, Szegeden jónevű tanítóként ismert, s kinek felesége Scheffer Katalin volt, az ő rokona lehetett. 1809 Az új esztendő kevés változást hozott a szegedi sóhivatal személyzete körében. A mázsái ók sorában megszűnt Demkovics József munkaviszonya. Miután első volt ebben a beosztásban, az eddig második és harmadik helyet betöltött Dorfner és Karbei előreléptek a rangsorban és az ekként felszabadult harmadik helyre Teller Jánost nevezték ki. Ez utóbbi 1813-ig volt a hivatal mázsálója, majd 1814-ben első mázsamesterré lépett elő. Ezzel egyben meg is szerezte a dominus-i címet. Ebben a minőségben munkálkodhatott Szegeden 1817-ig, és ekkor innen elszólították, és megbízták 136
